2011. augusztus 31., szerda

You know I am no good - 8.

8.

-Nagyon örülök, hogy itt vagytok fiúk-simogatta meg Georg hátát Simone
-Tom esküvőjét ki nem hagytam volna-nevetett fel édesen. Gyönyörű mosolya van és azt figyeltem volna, ha nem Ria-n gondolkodtam volna egész vacsora alatt.
Egy előkelő étteremben voltunk mind, a kiszolgálás remek volt és a magamtól vállalt vegetáriánus menü is ízlett. Viszont még mindig nem tudtam feldolgozni, hogy Bill fülig szerelmes volt(?) Ria-ba.
Csak egy kicsit döbbentem le, amikor végre a nappali kanapéján kibökte. Elégedetten felkurjantottam, mert annyira éreztem. Tudtam, hogy helyes az elméletem.
Még 2011 nyarán keveredtek össze, amikor Tom visszautazott Németországba az egyik gimnáziumi osztálytársa temetésére. Siralmas eset, na de Billnek jól jött! Mondjuk úgy, hogy megtalálták a közös hangot… Dugtak. Innentől minden bonyolult lett. Bill bele szeretett a lányba és állítása szerint ez viszonzott volt, ám Ria mégis Tomot választotta, mikor Bill felajánlotta neki, hogy költözzön vele New Yorkba. Bill csalódott a nőkben és megfogadta, hogy nem tisztel az anyukáján kívül egyet se. Ez legalább összejött neki! Tom azóta se tud semmit az egészről.
-Arra azért kíváncsi lennék, hogy őt-bökött felém Gustav-hol rejtegetted?
-Arra meg én vagyok kíváncsi, hogy mi lett a hátul frufrussal?-kontrázott Bill
-Milyen frufru?-ráncoltam a szemöldökömet
-Volt egy barátnőm,-nyelte le a falatot Gustav-akinek hátul rövidebb volt a haja, mint elöl…
-Tudod, így fel volt nyírva-túrt bele a csillogó hajába Georg
-És a fiúk szerint ez olyan, mintha hátul lenne a frufruja, pedig szerintem dögös volt.
-Szépek voltak a szemei. Olyan nagyok és…-mutogatott Tom a kezeivel
-Azt hiszem, értjük kisfiam-nevetett fel Simone és Gordon megszeppent szüleire nézett
-A mi időnkben ezt még máshogy hívták, tudjátok…-kezdett anekdotázni Simone apukája, de nekem sajnos megcsörrent a mobilom, így elnézést kértem és kimentem elintézni a dolgokat
Az ügynökség hívott, hogy mi a helyzet, mert nem nagyon jelentkeztem.
-Minden rendben van? Kapsz mindent? Jól bánnak veled?-kérdezte a vonal túloldaláról Jason, az ügynököm. Ügynök… Így mégis csak szebben hangzik, mint úgy, hogy strici.
-Persze, minden oké. Mindenki nagyon kedves-itt halkan hozzátettem, hogy kivéve Billt-és abszolút luxus körülmények között vagyok.
-Remek. Most már nyugodtan alszok-ironizált-És szex volt már?-kérdezte tárgyilagosan
-Öhm…-nyeltem-Nem még nem volt.
-Lesz?
-Hát…-forgattam a szememet
-Lesz vagy nem?
-Lesz…
-Jó, akkor úgy számlázok. Na csak ennyit akartam. További szép estét!
-Neked meg napot-mosolyogtam és kinyomtam a telefont
Épp most ígértem meg a főnökömnek, hogy lefekszem Billel. A fene…
A vacsora teljesen zavartalanul zajlott, bár Ria-t kicsit idegesítette, hogy mindenki németül csacsog körülötte, de szokjon hozzá! Egy német srác felesége lesz.
Amikor haza értünk, akkor még koccintottunk egyet, de aztán Bill és én felmentünk a szobánkba.
Az ajtó előtt megtorpantam és megvártam, hogy ő nyissa ki.
-Itt szobrozhatunk egész este, akkor se leszek csicska-tette karba a kezét
-Te mekkora egy pöcs vagy-nyitottam ki én-de egész este és úgy igazán-ültem le az ágy szélére és levettem a cipőmet. Bill behuppant mögém és elkezdte lehúzni a ruhámon a cipzárt. Közelebb ült és a nyakamat kezdte nedves puszikkal ostromolni. Beleremegtem és önkéntelenül is behunyt szemmel nyögtem fel. A puha tenyerével lecsúsztatta a vállamon a ruhám pántját és végig karmolt a felkaromon.
Megfordultam és megcsókoltam. Erre vágytam már mióta. Lerángatta a ruhámat, hanyatt feküdt és magára húzott. Úgy kívántam. Annyira az övé akartam lenni… Meg ha már így lett kiszámlázva, akkor nem is árt a vonzalom.
Szétgomboltam a szépen szabott DSquared ingjét és a nadrágját is. Valahogy az utóbbi jobban lázba hozott. Lerugdosta magáról a fekete farmert és fölém kerekedett.
-Annyira-tépte a számat-nagyon-nagyon akarlak-túrt bele a hajamba
Olyan jó volt ezt hallani Bill szájából. Megtisztelő.
Amikor végre Bill elkezdte letolni a bugyimat, akkor nem gondoltam, hogy egy kopogtatás fogja megtörni az egész szituáció varázsát.
-Itt Georg. Bejöhetek?
-Bassza meg!-szűrődött ki Bill foga között-Ez is mindig a legjobbkor van a legjobb helyen-húzta ránk az ágy végében gondosan összehajtott takarót-Gyere, te farok-szólt ki
-Bill!-szóltam rá és jól körbebugyoláltam magamat a takaróval
Georg lassan benyitott és amikor meglátta a szanaszét heverésző ruhadarabokat, akkor kicsit hátrált.
-Nem akartam megzavarni semmit. Azt hittem, a pihenés az tényleg pihenés.
-Most már mindegy-tette a vállam mögé a hajamat
-Csak a cigimet dobd már ide, légyszi-tartotta a markát Georg
Bill kimászott a paplan alól, kiszedte a gatyája zsebéből a dobozt és átdobta Georgnak, aki menten be is csukta azt ajtót.
-Van még kedved így csinálni vagy...-gyűrte az arcát és visszaült az ágyra
-Ha te akarod-ültem fel és belecsimpaszkodtam a nyakába
-Igazából fáradt vagyok csak egy kis kényeztetés jól jött volna-húzódott mosolyra a vágytól piros szája-Mindegy. Tolok egy szál füveset meg leteremtem Georgot.
Megelégedve bólintottam a füves cigi hallatán.
-Én elmegyek fürdeni.
-Oké, akkor hagylak is-kapott fel egy pólót és elindult ki a szobából egy szál gatyában meg egy felsőben. Végül is otthon van…
Én fürdés után rögtön befeküdtem az ágyba és megpróbáltam aludni. Már majdnem sikerült, amikor nyílt az ajtó és a folyosó lámpája belevilágított a szemembe. Bill bevánszorgott mögém, ledobta a ruháit és szorosan hozzám bújt. A karjaiban aludtam el.
Másnap reggel nagyon korán felébredtem és mivel nem volt szívem felverni Billt, ezért összekaptam magam villám gyorsan és kiosontam. Annyira koncentráltam, hogy ne nyikorogjon az ajtó, hogy frontálisan ütköztem a félmeztelen, izzadt és meglehetősen szexi Gustavval.
-Hova, hova, kisasszony?-túrt bele a szőke hajába
-Oh, ezt én is kérdezhetném tőled-sütöttem le szégyenlősen a szemem
-Lezuhanyozok. Futni voltam aztán…-vont vállat
-Szólhattál volna. Imádok futni.
-Holnap reggel mehetünk.
-Okés… Na megyek reggelizni-indultam el
-Én az öt pirítós mellé kérek még egy pohár joghurtot is, mondd meg Simone-nak-kiáltott utánam
Gustav már biztosan összefutott az ikrek anyukájával, mert tényleg pirítósokat gyártott.
-Jó reggelt, drágám-mosolygott
-Jó reggelt! Segítsek valamit?-álltam be a konyha pult mögé
-Lefőznéd a kávét?
-Persze.
-Bill még alszik?
-Igen. Mármint remélem, hogy nem vertem fel.
-Tegnap este lenéztem a fiúkhoz mikor a teraszon beszélgettek-nyögött fel-Mindig az a marihuána… Próbáld meg lebeszélni róla, kérlek!-lábadt könnybe a szeme
-Igyekszem-suttogtam, majd közelebb léptem és átöleltem Simone-t
-Nem tilthatom el tőle én. Érett férfi-szipogott
-Tudom. Ne aggódj! Majd én helyre teszem-mosolyogtam
-Te vagy az első normális lány, akit haza hozott valamelyik is-simogatta meg a vállam
Óriási lelkiismeret-furdalás fogott el, hiszen az egész jelenlétem egy hazugság.
-Na és Ria?-erre a kérdésemre Simone gúnyosan felnevetett
-Tom őt választotta, nekem el kell fogadnom… Ez van.

2011. augusztus 30., kedd

Lehet ilyet?

You know I am no good - 8. (részletek)

"-Nagyon örülök, hogy itt vagytok fiúk-simogatta meg Georg hátát Simone
-Tom esküvőjét ki nem hagytam volna-nevetett fel édesen. Gyönyörű mosolya van és azt figyeltem volna, ha nem Ria-n gondolkodtam volna egész vacsora alatt."

"Megfordultam és megcsókoltam. Erre vágytam már mióta. Lerángatta a ruhámat, hanyatt feküdt és magára húzott. Úgy kívántam. Annyira az övé akartam lenni… Meg ha már így lett kiszámlázva, akkor nem is árt a vonzalom."
 

2011. augusztus 29., hétfő

When I look into your eyes, it's over, Bill. ♥

50.000-Oh my God!

Nagyon köszönöm. Annyian jártok fel (most is 16.48 van és már 454-en voltatok fenn) meg annyi kommentárt kapok. Boldoggá tesztek, nem is tudjátok, hogy mennyire.
Love you, kedves olvasóim. <3

You know I am no good - 7.

7. 

-Akkor egy Ha eljön Joe Black?-nyomkodta a távirányítót
-Aha. Kíváncsi vagyok erre a filmre, ha már ennyit áradoztál róla-bújtam be a takaró alá
Össze voltam zavarodva. Igyekeztem kiiktatni mindenféle stresszt, így vettem egy hosszú fürdőt és tervbe vettem egy pihentető olvasást is a medence mellett, de Bill megkért, hogy töltsem vele az estét, így maradtam egy kis dvd-zésre.
Nem értettem Billt. Mintha skizofrén lenne. Ezen az estén a kedves Bill volt, pedig nem is szívott semmit.
Elindította a filmet és ő is bebújt mellém. Eleinte kicsit távolságtartóan bámultuk a tv-t, de mikor a pop cornért átvetődtem rajta az éjjeli szekrényéhez, akkor mosolyogva konstatálta a dolgot és nem eresztett.
A film közepe felé elaludtam a mellkasán és Brad Pitt gyönyörű arcára pislákolva keltem fel.
-Lemaradtam valami érdekesről?-álmos hangon szóltam és még inkább belefúrtam magam az isteni illatú pólójába
-A szex jelenetet kihagytad-nevetett fel kellemesen
-A fene!-nevettem én is
Megcirógatta a karomat. Végig futott rajtam a hideg. Felemeltem a fejem.
-Amúgy hány óra?-túrtam bele a hajamba
-Kb. kilenc múlt-nyalta meg az alsó ajkát
Belefulladtunk egymás tekintetébe. Ahogy félig rajta feküdtem, éreztem, hogy beindult és ha én is pasi lennék, akkor belőlem is hasonlókat hozott volna ki a szituáció. Bill belemarkolt a fenekembe és megcsókolt. Őszintén nagyon kívántam őt. Egyre jobban. De ha akkor és ott lefeküdtem volna vele, akkor csak még jobban beleástam volna magam ebbe az egész bonyolult történetbe.
-Hozok…-löktem el magam tőle-Hozok valami kaját.

Persze eszem ágában sem volt este kilenckor enni, csak gondoltam, kihasználom az óriási kert örömeit és sétálok egyet. Lesétáltam a nappaliba, ott kinyitottam az üveg ajtót, de nem jutottam messzire, mert a teraszon szembe találtam magam az illuminált állapotban lévő Tommal.
Visszafordultam volna, de észrevett.
-Hát te?-nyomta el a cigijét
-Csak gondoltam sétálok egyet-húztam össze magam a hideg miatt. A karba tett kezeimmel persze azt se ártott takarnom, hogy a trikó alatt nem volt rajtam melltartó.
-Leülsz?-bökött a nagy kanapéra, amin éppen ült. Bólintottam. Felhúzott térdekkel letelepedtem mellé.
-Baj van?-kérdeztem. Cinikusan felnevetett és a whiskys pohárral a kezében hátradőlt-Ria?
-Hogy találtad ki?!-gúnyosan-Elegem van ebből az egész esküvő dologból-mormolta-Minden e körül forog és Ria is egy kész mennyasszörny lett. Szerinted van kedvem ezek után elvenni?!
-Van, akiből a sok idegeskedés ezt hozza ki. Ne aggódj! Elmentek nászútra és minden oké lesz-simogattam meg a vállát
Felnyögött és lehúzta a maradékot, ami a poharában volt, majd előre hajolt és töltött még.
-Kérsz te is?-fordított fel az ezüsttálcán egy másik poharat
-Nem-ráztam a fejem
-És te hogy hogy nem az öcsémmel vagy?-fordult felém
Oldalra biccentettem a fejem.
-Csak… sétálni akartam, aztán….-vontam vállat
Megdörzsölte a fátyolos szemeit.
-Mennyit ittál, Tom?
Válaszként a Jack Daniel’s-es üvegre bökött, aminek már több mint a fele eltűnt.
-Félek-nyögte-Én… Úgy értem, ez olyan végleges. Csak ő örökké.
-Azt mondtad, szerelmes vagy belé-ráncoltam össze a szemöldökömet
-Szeretem...-mondta komoran. Mindketten tudtuk, hogy mi a mondat vége.
-Akkor miért akarod elvenni?-csúsztam közelebb
-Ha én azt tudnám…-nézett mélyen a szemembe-Gyönyörű vagy-szólalt meg kis szünet után és végig simított a nyakamon. Szinte beleremegtem.
Nem tagadom, hogy baromi szexinek találtam Tomot, talán még jobban vonzódtam hozzá, mint Billhez. Persze ennek semmi jelentősége, hiszen dolgozni voltam ott és nem szórakozni, így meg kellett emberelnem magam.
-Mennem kell-álltam fel
-Ne!-ragadta meg a karom és ő is felállt, bár kissé dőlöngélve-Nem akartalak megijeszteni csak-fogta meg mindkét kezével az arcomat-azt akartam mondani, hogy ha nem járnál az öcsémmel...-nyelt egy nagyot-Ez hülyeség-hunyta le a szemét
-Tom, ne csináld ezt!-tettem a kézfejem az övére
-Bocsi, csak magamhoz képest kurva régen dugtam és na…-csúszott lejjebb a keze a nyakamról. Felszisszent, mikor ő is rájött a tényre, hogy nincs rajtam semmi a felsőm alatt. Baromi dögös volt a borostája, tetszettek az őzike szemei és ha rossz kislány lennék, ott a kanapén megerőszakoltam volna, de részeg volt, én pedig jó vagyok.
Felmentem a szobánkba, de Billt sehol sem találtam. Gondoltam, elment wc-re vagy hasonlók, de a nagy várakozásba belefáradtam és elaludtam. Az viszont már inkább bökte a csőrömet, hogy másnap reggel egyedül kellett felkelnem. Rögtön le is szaladtam, hátha már reggelizik, de nem. A konyhában csak Ria-t, Simet, Gordont és Tomot találtam. (Na meg valami mexikói szobalányt, de ez lényegtelen.)
-Jó reggelt, drága!-köszönt Simone
-Anya, halkabban. Fáj a fejem-sütötte le a szemét Tom és ette tovább a McFreeze-ét. Azt hiszem, hogy túl sokra emlékezett a tegnap estéből. Túlontúl sokra.
-Öh, jó reggelt! Bill?-vakartam meg a fejem
-Azt hittük alszik-pislogott nagyokat Gordon
-Én meg azt hittem, reggelizik-válaszoltam értetlenül
-Felhívjam?-nyúlt az első mobilért, ami az asztalon volt, Simone
-Itt a telefonja-mutattam fel-Hol lehet?!
-A fő, hogy nincs itt-tette hozzá Ria fapofával és ette tovább a diétás joghurtját
Tom erre a kijelentére idegesen lecsapta a fagyiját, felpattant és kitessékelt a konyhából.
-Itt az összes kocsi?-indult el a garázs felé
-Nem tudom.
Tom megérzése jó volt. Bill elhajtott Tom méregdrága Audiával.
-Ezt én most nem értem-ziháltam-Hol lehet?
-Nyugodj meg!-ölelt át Tom-És sajnálom a tegnapit. Kérlek, ne haragudj és maradjon köztünk. Amúgy is összevissza beszéltem-súgta, majd elengedett. Azt hiszem, félt és megbánta, hogy „hülyeségeket” beszélt-Mi tízkor elindulunk a reptérre, mert jönnek a nagyszüleim meg Georg és Gustav. Itt hagyunk, ha Bill hazaér, akkor hívj fel, rendben?
-Oké…
Így is lett. Mint, akit odaültettek az előszoba közepére, úgy ültem ott törökülésben. Már a lábaim is egészen elgémberedtek a várakozásban. Aggódtam Billért.
Dél körül aztán nyílt az ajtó. Felemeltem a tekintetem és ott állt Bill Kaulitz. A napszemüvegét éppen akkor akasztotta bele a pólója nyakába.
-Hol a jó büdös francban voltál?-pattantam fel, míg ő komótosan levette a bőrdzsekijét és felakasztotta a fogasra-Figyelsz te rám?-löktem meg
-Hé, hé, hé! Állj le, jó?
-De hol voltál? És kivel és...-karmoltam meg az arcomat
-Olyan helyen, ahol, ha fizetek azért, hogy letérdeljenek elém, akkor nem a testvéremet fogják leszopni-viharzott be a nappaliba
-Mi a faszról beszélsz?-mentem utána
-Arról, hogy szedd össze a cuccodat és takarodj innen!-ordította, majd lerogyott az ablak mellett árválkodó fotelbe-Lementem tegnap utánad. Láttalak Tommal-hajtotta le a fejét
-Nem volt semmi. Tom részeg volt… Bill!-guggoltam le elé
-Én fizetek érted, nem ő!-szólt harsányan
-Szexelni akarsz?-rángattam fel-Szexeljünk. Most-karoltam át a nyakát és vadul beleharaptam az alsó ajkába.
-Aniela!-fogta meg az állam-Itt nem a szexről van szó. Nem akarod csinálni? Jó. Van két kezem.
-Akkor?-simogattam a nyúzott arcát
-Szeretem Tomot. Önzetlenül szeretem, de ne tegyél tönkre, könyörgöm. Ne válaszd te is őt! 

De édesek a fiúkák!

You know I am no good - 7. (előzetes)

"A film közepe felé elaludtam a mellkasán és Brad Pitt gyönyörű arcára pislákolva keltem fel.
-Lemaradtam valami érdekesről?-búgtam és még inkább belefúrtam magam az isteni illatú pólójába
-A szex jelenetet kihagytad-nevetett fel kellemesen
-A fene!-nevettem én is"

2011. augusztus 28., vasárnap

Fanpartys videó


"Éppen a nagy teremben beszélgettem pár lánnyal, amikor Kinga berohant és közölte velem, hogy "Gyere mááár!". Kirohantam a videó szobába és megláttam, hogy ez a videó megy. Mindenki egyszerre kiáltott fel, hogy "Ági, végre itt vagy!". Hiába... Mindenki tudja, hogy Georg mániám van. : D"
A teljes élménybeszámoló hamarosan.

How can i not love him?


Napi gáz


Komolyan, van aki ennyire unatkozik? xD

2011. augusztus 26., péntek

Nem is ő lenne...


2011. augusztus 25., csütörtök

Battlefield-16.rész

16.

-Na, már megint Tom írt…-nevetett fel a telefonját nyomkodva Gre és beleharapott a pizza szeletébe-Igazából már leszarom Richardot-tette hozzá-Agresszív állat. Megérdemelte volna, hogy kirúgják… Beszarás ez a mai oktatási rendszer, komolyan.
-Tom drogozott. Neki is sok balhéja volt, őt is kicsapták volna-jelentettem ki unottan
-Akkor is…-kontrázott és evett tovább-Biztos, nem kérsz?-lökte elém a pizzás tálat
-Nem-ráztam a fejem-Egy falat se megy le a torkomon
Tényleg nem ment le. Péntek óta és már hétfő volt! Egy óriási gombóc volt a torkomban, így ha anya belém erőltetett egy kis ételt, akkor tuti, hogy azonnal visszajött. Nem, nem voltam terhes, ez nem játszott közre. Még szombat reggel megjött, tesztet se kellett csinálnom. Persze Billt ez se érdekelte. Ő egy perc alatt szakított velem. Haza vittük őket és míg Jörg Simone-nal beszélt, ő kidobott.
-Volt ma vele órád?-kérdezte Grete együttérzően
-Kettő is-hajtottam le a fejem az asztalra-De mintha ott se lennék. Észre se vett. Nem is köszönt. Ráadásul tuti, hogy mindenki tudja már és rajtam röhög a fél iskola Marcoval az élen.
-Na, ne bánkódj!-simogatta meg a vállam
-Szeretem és…-ráncoltam a szemöldököm-Képes volt azt mondani, hogy ezt nem most akarta, de a zenélés miatt úgyse tudnánk együtt lenni. Ez hülyeség. Tuti csak besértődött, mert egy pisis kislány érzelmi szintjén áll.
Tényleg nem tudtam a pontos indokot. Minden olyan váratlanul történt. Az egyik napon még vígan éldegéltünk, a következő pillanatban pedig lapátra tett.
-Legalább nem várod a gyerekét-vont vállat a velem szemben ülő Gre
-Ez kurva jó-tettem hozzá szarkasztikusan
-Figyelj, ha szeret, akkor keresni fog-hangzottak ezek a szavak. Igaza volt. Ha hiányzom neki, akkor úgyis felhív, nem de?
Tomnak úgy tűnt, hogy nagyon is hiányzott Grete, mert folyton sms-eztek és a suli aulájában is mindig turbékoltak, habár csendesen. Fogták egymás kezét, viccelődtek. Szívet tépő volt ezt látni, mert a másik Kaulitz konkrétan levegőnek nézett. Folyton egymásba ütköztünk a folyosón és a közös óráinkon, de nem érdekelte. Mintha mi sem történt volna, úgy éltük tovább az életünket. A szája begyógyult, de az én mellkasomon az a luk, amit ő ütött, az még mindig ott tátongott.
Nehogy azt higgyétek, hogy nem próbáltam őt keresni. Mert próbáltam. Nem egyszer. De mindig elküldött. Hogy lehet az, hogy valaki, aki nekem ennyire fontos legyen, ilyen gyorsan túl lép?
Én nem tudtam tovább lépni, mert nem is akartam. Túl hirtelen jött ez az egész. Nem készültem fel erre.

***
Egy hónap telt el körülbelül. Úgy elillant, hogy észre se vettem. Annyi szent, hogy az időjárás se volt már annyira zord. Annyira…
-Én nem megyek el, ha ott lesz Bill is-dőltem hátra az ágyamban
-A francokat nem jössz!-jelentette ki Grete-Ezt a felsőt veszed fel, mert ebben kibaszott dögös vagy-dobota rám a Guns and Roses-osat
-Grete, hagyjál már! Nem és kész!
-Tom már beharangozta, hogy ott leszünk. Mondom: leszünk. Ne vágj pofákat!-paskolta meg az arcom-Öltözz fel! Nyolckor a buszpályaudvarnál találkozunk velünk.
Szerintetek volt már választásom? Engedelmeskedtem Grete-nek. Azt kellett felvennem, amit ő mond, úgy kellett kifestenem magam, ahogy ő mondta, egy szóval teljesen átstylingolt.
Duzzogva sétáltam a pályaudvar felé, ahol már messziről megpillantottuk a fiúkat. Ott volt Tom, Georg, a dobos, akit azt hiszem Gustavnak hívnak, az a szöszi srác, Tom osztálytársa és persze Bill is, aki úgy tett, mint mindig: lesajnált, szépen kifejezve. Grete odaszaladt Tomhoz és óriási csókot nyomott az ajkaira. Ez túl hosszan és túl szenvedélyesen sikerült. Mind kezdtük kínosan érezni magunkat, mikor Georg odapattant elém és teljesen természetesen üdvözölt.
-Szia-adott két puszit
-Szia-mosolyogtam
-Nem fázol?-nézett végig rajtam
-Áh!-legyintettem-Taxival jöttünk, még nem volt időm átfagyni-ahogy kifújtam a levegőt óriási párafelhő keletkezett előttem
-Én viszont fázok-dörzsölte össze a kezeit-Szóval, ha abbahagytátok a smárolást-köszörülte meg a torkát, akkor indulhatnánk.
Tom és Gre csakhamar kiszálltak egymás szájából.
-Merre megyünk?-kérdezte a fiúkat Grete
-Ma buli van a The Fan-ban. Odamegyünk, úgyhogy buszozunk egyet-mondta Bill rekedtes hangon, majd elővett egy új doboz cigit
Szinte megőrültem, hogy ott van mellettem, de már nem az enyém. A gyomrom görcsben állt és nem tudtam, hogy sírjak vagy őrjöngjek…
-Én amúgy kajás vagyok-közölte Gustav
-Nem is te lennél-nevetett fel Tom és kihúzott egy szál cigit a testvére kezében lévő dobozból
-Nekem is-nyúlt bele a szőke srác is
-Ezt nem csak úgy osztogatják ám-szólt rá a rasztás
-Tom, ne legyél már bunkó! Andreas is szokott adni-csapta mellkason Bill
-Induljunk már, mert meg-fa-gyok-mondta szótagolva Georg
-Persze, gyerünk-bólintott Tom és kézen fogta Gretet
Siralmasan festettem, ahogy a csapat mögött kullogva lépkedtem. Semmi kedvem nem volt Billékkel lenni.
-Sabine most írt, hogy ő is jönne velünk-mondta Bill, majd félve hátra pillantott rám
-De mi a fasznak!-közölte hangosan Georg
-Végre valaki kimondta!-röhögött a cigi füstöt kifújva Andreas
-Ha nem bírjátok, minek haverkodtok vele?-húzta el a száját Gre
Nem jött válasz, mindenki csak csendben stírölte Billt.
-Ah, nekem bejött és akkor mindig hívtam, most meg a nyakunkon maradt-vont vállat Bill
Ezen beszólása miatt csak egy „kicsivel” éreztem magam az eddiginél is kínosabban.
A buszon szétszéledtünk. Bill szigorúan állt és nézett maga elé, Gustav egy ismerősét kezdte fűzni, hogy tartson velünk, Andreas Tommal és Grete-vel beszélgetett, mellém pedig leült Georg.
-Kínos neked így Billel, igaz?-súgta a kellemes mély hangján
-Eléggé-bólogattam-Bár az is elég gáz, hogy a legjobb barátnőm Tommal jár, aki nem elég Bill testvére, de még utál is-bambultam ki az ablakból, de leginkább csak a tükörképemet láttam, mert kint már teljesen sötét volt
-Nem utál-mondta
-Aha, persze-tettem hozzá ironikusan
-Tényleg nem, sőt!
-Azt ne mondd, hogy kedvel!-tettem karba a kezem
-Pedig… Nem Grete akar ismét összeboronálni Billel, elhiheted.
Felé fordultam. Mondani akartam valamit, de igazából nem tudom, hogy mit, plusz még szembe találtam magam Andreas öldöklő pillantásával.
-Oké, lehet, hogy Tom nem utál, viszont Andreas vagy ki a fene, ki sem állhat-húztam fel a szemöldököm
-Ez-sóhajtott-így van. De neki mindenki unszimpatikus, akiket Bill szeret.
-Miért? Meleg vagy mi a szösz?-csattantam fel, mire Georg lehunyta a szemét
-Komoly?-tátottam el a szám
-Nem látszik?
-Hát…-nevettünk fel mindketten
-Nincs vele baj, rendes srác.
Gustav barátja, Alex végül is velünk tartott és elindultunk a The Fan-ba, ami egy nagyon felkapott hely volt a város szívében.
Viszonylag gyorsan bejutottunk a nagy tömeg ellenére és még asztalhoz is jutottunk. Nem sokkal később a banda többi tagja, köztük Sabine is csatlakozott hozzánk. Amikor az a kis ribanc rányomult Billre a szemem előtt, azt már nem bírtam józanul.
Egymás után jöttek a whiskyk és a vodkák és akkor sem akartam leállni, mikor már több volt a kelleténél. Igaz, nem kellett túl sokat legurítanom, mivel dél óta nem is ettem.
Forgott velem a föld és alig bírtam felállni.
Ittasan az ember mond sok olyan dolgot, amit józanul nem tenne. Ez olyan, mint ha lenne egy korlát, ami alatt rejtőznek a józan ember ki nem mondott dolgai és alkoholos állapotban ez a korlát eltűnik. Bár őszintébbek vagyunk ilyenkor, de butábbak és meggondolatlanabbak is.
-Nem vagyok amúgy részeg-közöltem Billel dőlöngélve-Na jó, kurvára be vagyok baszva, baszd meg!-temettem a kezembe az arcom
-Emma, hagyd ezt abba, jó? Haza viszlek-ragadott meg a csuklómnál fogva
-Nem-ordítottam el magam-Nem megyek veled sehova-pislogtam nagyokat-Maradj csak itt Sabine-val, azzal a kis rocker ribanccal, akinek a haja undorítóan néz ki. Fúj, baszd meg-röhögtem el magam-Georg, ugye haza viszel-dőltem a karjaiba
-Persze, kicsi lány-nézett Georg Billre-Vigyázok rá-csapkodta hátba-Na, gyere!-húzott fel és a derekamnál fogva megtartott
***
Mivel a buszra nem engedtek volna fel ilyen állapotban, ezért kénytelenek voltunk haza gyalogolni. Annyira nem volt gáz, mert 40 perc alatt haza értünk és én csak az első húsz percben voltam használhatatlan, amit Georg ki is használt…
-Te,-karoltam át a nyakát mialatt lassan lépkedtünk-mi most smároltunk?-hunyorogva ránéztem, mert az utcai lámpa belesütött a szemembe
-Öh… Igen-hajtotta le a fejét
-Ja, jó.
-Ne haragudj, nem kellett volna…
-Engedj el!-szakítottam ki magam a karjaiból-Tudok én egyenesen is menni, csak fogd a kezem-kulcsoltuk össze az ujjainkat-Amúgy meg semmi baj. Csak már nem emlékszem, hogy volt-álltam elé és megcsókoltam. Az ajkai puhák és teltek és olyan érzékien csókol, hogy ajjaj. Biztosan tapasztalt srác.
-Erre se fogsz emlékezni reggelre-adott még egy játékos puszit a nyakamra
-Akkor addig csináljuk, hogy reggel legyen és emlékezzek-túrtam bele a hajába és ismét megcsókoltam
-Vá-vá-várj! Te Billt szereted…-sütötte le a szemét és elindult
Nem igen próbáltam meggyőzni se őt, se magamat, hogy ez nem így van, mert mindketten tudtuk, hogy ez pontosan így volt.
-Ez az az utca-böktem a fa mögötti kis utcára. Bólintott és elindultunk a házunk felé.
-Nagyon köszönöm, hogy hazahoztál-torpantam meg az egyik kerítésnél a kulcscsomómmal babrálva
-Nincs mit-dugta zsebre a kezeit-Megfagyok…-rezzent össze
-Akkor gyere be!-rántottam fel kacéran az egyik szemöldökömet
-Az hogy venné ki magát?-nevetett
-Fáztál… felmelegítettelek. Jól hangzik, nem?

2011. augusztus 23., kedd

Hoenaz

Két lány (Emma<3 és Josefine) kiparodizálják Billt és Tomot. A videóikat megtaláljátok YouTube-on Hoenaz néven. Én teljesen rákattantam. Odavagyok a munkájukért. A legjobb benne, hogy Emma jobb Tom Kaulitz, mint Tom Kaulitz maga. xD Csekkoljátok ti is!

Fordítás:
Tom 10 tippje, hogyan legyél remek nőfaló:

Tom: Tudjátok én egy igazi nőfaló vagyok és nem mindenki tudja ezt csinálni. Úgy értem, ez nehéz, de én ezzel születtem. És most megtanítalak titeket, hogy legyetek a világ legjobb nőfalói, persze csak utánam, mert én vagyok a legjobb. Túl jó vagyok...

#1: Ne nézd a szemét! Oh mein Gott! Azok a szemek! Nézzétek azokat a szemeket! Nem, úgy értem, ne nézzetek rájuk.

#2: Mindig legyél cool!

#3: Ne beszélj csúnyán egy lánnyal. Nem szeretik. *Jessica Alba* El akarom érni, hogy ordíts! *ismét JA, majd mosoly*

#4: Ahhoz, hogy jó nőfaló legyél, cukkolnod kell Georgot. Tudjátok, Georg egyszerűen ronda, bűzlik és simán nem jó a bandának. Nem...

#5: Mielőtt randizol, muszáj felfrissítened magad, hogy jó illatú legyen a szád. Én ezt használom. Ezt. És egy egészen kicsi is elég, de én szeretek nagyon sokat használni.

#6: A lányok szeretik, ha egy piercingről beszélsz, ami ott lent van, szóval beszélj egy piercingről, ami ott lent van.

#7: A lányok szeretik, ha színesen öltözöl, szóval öltözz színesen.

#8: Ha egy lány azt mondja, "én Billt szeretem", akkor csak simán mond azt, hogy Bill egy lány. Ha a lányokat szereted, akkor Billt szereted, de ha a férfiakat, akkor engem.

#9: Légy férfi!

#10: Kövesd ezeket a pontokat és egy nagyszerű, nagyszerű nőfaló leszel. De sosem lehetsz olyan jó, mint én. Nein, aber nein! Nein. Auf Wiedersehen!

Parainesis a fanpartyzóknak : D

A hang minőség továbbra is elég gyér, fülhallgató ajánlott a videó megnézéséhez. ;)

2011. augusztus 22., hétfő

Nézd Tom arcát!


Az a bizonyos Kuala Lumpur! Csak egy kicsit van szétkarmolva a képe... xD

2011. augusztus 21., vasárnap

Georg, I love you!


0:30-nál egy kiscsaj beordít xDDD

Fanpartys hírek


Sziasztok!

Az idei fanparty eléggé szegényes lesz, mivel kevesebb a résztvevő, mint vártuk sajnos.
  • A tervezetthez képest, se inni, se ennivaló nem lesz, ezért kérünk minden kedves résztvevő Alient, hogy hozzon magával, ha szüksége lesz rá.
  • Projektor hiányában ne számítsatok nagyobb bulira, mint a tavalyi volt...Több, mint egy hónapja próbálunk Nettivel szerezni, de nem sikerült. De legalább megpróbáltuk. És köszönet Dórinak, amiért Ő is megpróbálta :) Sajnálom, én többet nem tudok ez ügyben tenni, épp elég lesz a programot újra átszervezni és kigondolni ebben a pár napban... (Netta) De aki esetleg tud projektort az plz írjon =/ (tokiohotelhungary@gmail.com)
  • A HELYSZÍNEN IS LEHET JEGYET VENNI!!! Ennek a menete: Írj a szervezőknek (tokiohotelhungary@gmail.com, írd meg a neved és tel.számod) és iratkozz fel! A belépő árát (700 Ft/fő) a helyszínen tudjátok kifizetni, beengedéskor!
"Majd jövőre" kifogás nincs, mert eddig úgy néz ki, hogy az idei miatt, jövőre már nem szervezünk. Még mi sem tudjuk biztosra, megvárjuk ennek a kimenetelét :)

Puszi,
Netta & Netti & Berniii & Kelly

Forrás!

Találtam egy idézetet

"Őszintén szólva úgy gondolom, hogy jogosan haragszom, amikor valaki fenyegeti azt, ami számomra "jó", tudod, amiről úgy gondolom, hogy "jár nekem."

2011. augusztus 20., szombat

Gs

"Hűnek lenni egy baráthoz annyit jelent, hogy az idők folyamán érintetlenül megőrzöm szeretetemet, ragaszkodásomat, segítőkészségemet, de nem azt jelenti, hogy nincs más barátom."

Happy birthday to you, HAGEN :D

Testvéri szeretet


Amikor Bill végig vonult a DSquared bemutatóján, akkor valaki lefilmezte Tom arcát. Merje nekem valaki azt mondani, hogy nem a büszkeség sugárzik róla!!! <3

Battlefield-16.rész (előzetes)


"-Volt ma vele órád?-kérdezte Grete együttérzően
-Kettő is-hajtottam le a fejem az asztalra-De mintha ott se lennék. Észre se vett. Nem is köszönt. Ráadásul tuti, hogy mindenki tudja már és rajtam röhög a fél iskola.
-Na, ne bánkódj-simogatta meg a vállam "

2011. augusztus 19., péntek

Párna: 400 ft.

Ma elmentem a boltba és az odavezető úton van egy turkáló. Sosem voltam még ott bent, de most egy nagy láda párna volt kirakva a bolt előtt és rögtön kiszúrtam ezt a gyöngyszemet. 400 ft volt, aliens. Szerintetek ott hagytam? : D

2011. augusztus 18., csütörtök

Hello, blog ismét :)

Nem rég értem haza és a Battlefieldből lesz friss szerintem holnap ;)
Amúgy sok időm volt agyalni rajta és remélem, hogy nem bánjátok, ha nem lesz happy end... :/
Válaszoltam a komikra és köszönöm szépen ezt a sokat : D <3

2011. augusztus 15., hétfő

Pici szünet

Csütörtök este lesz leghamarabb friss, mert Miskolcon leszek.
Akartam csinálni egy "6 éves a TH" videót, de a mikrofonom beszart. -.-
Na, amíg nem találkozunk, jók legyetek és tényleg boldog 6. évfordulót! :)

Ez valami fantasztikus :O


4 srác. 4 srác a tökéletes példa arra, hogy ha sok ember összefog, akkor bármit elérnek. Minden egy Durch den Monsunnal kezdődött és most már hol tartanak? Hol lennének nélkülünk? És mi nélkülük?
Örökké Tokio Hotel! :')
Boldog 6. évfordulót, aliens!

Aliens

Ha az Alienek beindulnak. ;)

You know I am no good - 6.

6.

Másnap reggel félálomban vergődtem az ágyban. Még álmodtam, amikor valaki elkezdett kopogtatni az ajtón. Kinyitottam a szemem és gyorsan észbe kaptam. Őrült módon kezdtem költögetni Billt, aki egy grimasz kíséretében hunyorgott rám értetlenül. Ledobáltam a kispárnákat, amik a választó vonalat adták.
-Igen?-kiáltottam
-Tom vagyok. Bejöhetek?
-Persze-és amint ezt kiszaladt a számon, rávetődtem Billre
-Oh, hello-mosolygott kajánul
-Kuss legyen!-néztem rá szúrósan
Tom lassan kinyitotta az ajtót.
-Már értem, miért tartott eddig-forgatta a szemét-Csak azt szeretném mondani, hogy mi elmegyünk tortát kóstolni West-Hollywoodba. Gondolom, itthon maradtok és…-.nevetett fel-Mindegy. Szóval itthon maradtok, úgyhogy a kertészt rátok bízom. Ha jön, akkor engedjétek be!
-Én inkább veletek tartanék. Mármint West-Hollywoodba, nem tortát kóstolni. Vásárolgatni szeretnék, meg van egy pár elintéznivalóm.
-Rendben. Kb. fél óra múlva indulunk, úgyhogy öcsi, siess!-csukta be az ajtót
Ahogy magunk maradtunk, megkönnyebbültem.
-Na, mi van? Izgis ébresztőt szántál mára? Mert összejött-vigyorgott az alattam fekvő Bill
-Hülye-fordultam volna vissza a helyemre, de a derekamon maradtak az összefonott karjai
-Na…-emelte meg a fejét és adott egy apró csókot-Folytatjuk ott, ahol abbahagytuk tegnap?
Gúnyosan felnevettem.
-Kanos vagy, Kaulitz vagy mi? Mégsem vagy meleg?-pislogtam felfelé a mellkasáról
-Csak, mert ilyen szép ébresztőt kaptam, még a folyamatos homofób beszólásaid is hidegen hagynak-mosolygott. Kifejezetten kiegyensúlyozottnak tűnt.
A hálópólómat szépen lassan kitárt tenyérrel elkezdte felcsúsztatni, de amikor már rossz felé járt, akkor harsányan kijött belőlem:
-A szexért külön kell fizetni…
-Jó. Remélem, nem várod el, hogy most azonnal írjak egy csekket-adott finom puszikat az arcomra
-Ja, és ha én nem akarom, akkor vissza is mondhatom. Ez az egyetlen olyan dolog, amibe beleszólásom van.
-És te most azt akarod mondani,-csúszott le a keze és a mutató ujját beleakasztotta a bugyim pántjába-hogy nem kívánsz?
Azt a nézést, ami a csontodig hatol és szinte hipnotizál, tanítani kéne. Kővé dermedtem. Nem tudtam, hirtelen nemet mondani, így nagy sokára, mire sikerült erőt vennem magamon és visszautasítanom, nem sok textil maradt köztünk.
Le kellett hűtenem magam, így gyorsan vettem egy hideg zuhanyt, fel kaptam egy sportos szerkót ( mert már a lábam tüntetett a magas sarkú ellen ) és már készen is álltam egy kis shoppingra. Meg persze a fejemet se ártott kiszellőztetni és átgondolni, hogy mi is folyik itt.
A nappaliban ülve vártam, hogy valaki végre valaki azt mondja, indulunk, de semmi. Közben riadtan vettem tudomásul, hogy már délután kettő van. Mindenki jött-ment, sürgött-forgott, majd megjelent Ria. Tüzetesen végig mért, köszönt és Tom után eredt.
Már karba tett kézzel doboltam a lábammal, mire Tom a slusszkulcsot pörgetve megállt előttem.
-Harvardos pulcsi? Bocsika…-nyalta meg az alsó ajkát
-Megyünk?-álltam fel
-Aha, gyere!
Követtem. Bementünk a garázsba, beültünk Tom szuper kocsijába, kinyitotta a garázsajtót és elindultunk.
-Most csak kiállsz?-ráncoltam a szemöldökömet
-Nem-nézett bele a visszapillantóba. Nagyon koncentrált-Anyuék még beugranak a bankba. Vesznek le pénzt. Szóval ők majd a másik kocsival mennek és a tortásnál találkozunk-tekerte nagy hévvel a kormányt
-Na és Ria?-kötöttem be magam
-Nem érezte jól magát. Tegnap is fájt a feje, ezért akart olyan korán haza jönni. Úgyhogy megint ketten vagyunk-pillantott rám
-Kezdek félni tőled…-fordítottam el a fejem
-Véletlenül nem dolgozol te a szolgáltató iparban?
-Mi van?-néztem rá értetlenül
-Nem vagy például sztriptíztáncos vagy… Kurva esetleg?-kérdezte halál komolyan
-Tom, én…-habogtam
-Mert akkor meghívnálak a legénybúcsúmra, hogy táncolj. Ott lenne mitől félned. Tuti megint úgy be fogok rúgni, mint tegnap…-röhögött
Egy pillanatra azt hittem, hogy megtudta valahonnan. Majd kiugrottam félelmemben a kocsiból, de hál’ Istennek, nem.
-Még akár az is lehetek, ha szeretnéd…-flörtölősen
Kezdem azt hinni, hogy ez a dolog Tommal sorsszerű. Most is ketten maradtunk. Mi ez már? Valamit terveznek még velünk az égiek.
-Ez izgatóan hangzik. Pláne, hogy tegnap se szexeltünk…
-Tegnap se?-hangsúlyoztam ki a második szót
-Én bebasztam, Ria nyűglődött. Amikor egymásnak esnénk, akkor mindig közbe jön valami. Nektek viszont megy a dolog Billel, azt láttam-tette hozzá
-Aha… Igen… Nagyon…-próbáltam meggyőző lenni több-kevesebb sikerrel
Tom óriásit fékezett. Ha nem lettem volna bekötve, akkor biztos, hogy lefejelem a műszer falat.
-Tom Kaulitz! Mi a francért kell neked ilyen kibaszottul szabadosan vezetni. Próbáld már moderálni magad az Isten szerelmére!-örjöngtem, mire Tom csak kikerekedett szemekkel nézett
-Hű, de heves vagy ma!-mosolygott még mindig tátott szájjal
-Bocsi, de nem szándékozom meghalni még-vágtam be a durcás arcomat és az útra meredtem
-Gondolom, így már nem is kell, hogy érted menjek.
Gondolkodóba estem.
-Majd felhívlak, hogy mi legyen. Megadod a számod?-vettem elő a telefonomat
-Blackberry? Valakinek nagyon jól megy…
-Te inkább az utat nézd és mondd a számodat!
Végül is épségben kitett az egyik butik sor előtt.
-Köszönöm a fuvart, azt hiszem-húztam el a szám
-Én köszönöm…
-Mit?
-Téged.
Megdobbant a szívem. Olyan sármmal és bájjal mondta ez, hogy remegő kezekkel csaptam be a kocsit ajtaját.
Tényleg egy új cipőre volt szükségem, hogy túl tegyem magam a sokkon. Meg persze egy új táskára is. Meg ha már itt vagyok, veszek egy új ruhát is.
Gucci, Prada és oh mennyei DVF! Boldogan, mint egy színes kis pillangó, cikáztam az üzletek között. A reklám táskák csak úgy sorakoztak a csuklómon. Tisztára mint, ha a Pretty Womanből én lennék Julia Roberts csak kisebb szájjal és a kurvás combcsizma nélkül.
Egy csodaszép felsőt próbáltam Charlotte Russe-nál körbevéve kedves eladókkal, mikor a tükörbe pillantva leesett. Minden világossá vált.
Ria és Bill régen kavartak. Meg mertem kockáztatni, hogy Tom nem is tud róla. Biztosan azért maradt otthon Ria, mert Billel hetyegnek.
Bár semmi közöm nem volt hozzá, de jó matematikusként igazolnom kellett az elméletemet, így ott hagytam a Charlotte Russe-t és rohantam is ki az út mellé. Leintettem egy taxit. Egy baj volt: nem tudtam a címet.
-Mondja, tudja melyik a Kaulitz villa?-kérdeztem
-Hogy ne tudnám? Ez itt Los Angeles! Szálljon be, hölgyem! Elviszem-így is tettem
Húsz perc alatt haza is jutottam, mivel kértem a taxist, hogy taposson a gázra. Ahogy fizettem, megpillantottam egy sötét hajú fiatal srácot, aki a sövényt vágja nagy metsző ollóval. Biztosan ő az a kertész, akiről Tom beszélt.
Berohantam a házba, lekaptam a cipőmet és beletúrtam a hajamba. Nem nagyon értettem még magamat sem. Ha van is köztük valami, miért érdekel?
-Tom, te vagy az?-hallatszódott a nappaliból. Beléptem-Áh, Aniela-pillantottam meg a kanapén fekvő Ria-t, aki vissza is vette a TV hangját. Az előtte lévő kis asztalon ott volt egy fél pohár víz meg egy doboz fájdalomcsillapító.
-Bill?
-Honnan tudjam?-kérdezte fennhangon
Én hülye!
Felbattyogtam a szobánkba, mialatt írtam Tomnak egy üzenetet, hogy haza értem. Ledobtam az ajtónk előtt a sok szatyrot és benyitottam. Bill cigivel a szájában ült az ágyon, kezében egy kis jegyzet füzet, a füle mögött egy ceruza.
-Jöttél befejezni végre a reggelit?-motyogta a cigaretta miatt alig érthetően.
Elmerengtem.
A vásárlás nem hogy segített volna, csak feldúlt mindent. Az érzéseimet!

2011. augusztus 14., vasárnap

Videók álá Nessi :D

Kitettem egy új linket a menübe. Itt egy helyen eléritek az összes eddigi videómat. ;)
Megnézem!

2011. augusztus 13., szombat

Napi TORG


Ez mindent elmond...


  • szingli
  • kapcsolatban
  • Tokio Hotel fan vagyok

Bill és a két sapkája

Ki kéne őt csomagolni, nem gondoljátok? ;)

Saját idézet ;)

"I really don't care where you are, what you do and who you be with because i'm in love with you. And you can hurt me for thousand times, you can push me away, you can act like a nasty superstar, but if you need somebody to dry your tears, i'll be by your side. I promised to be your faithful partner in sickness and in health, in good times and in bad, and in joy as well as in sorrow. "

"Igazán nem érdekel, hol vagy, mit csinálsz és kivel, mert szeretlek. És megbánthatsz ezerszer, ellökhetsz, játszhatod a beképzelt szupersztárt, de ha kell valaki, hogy felszárítsa a könnyeidet, akkor melleted leszek. Én megígértem, hogy a hűséges társad leszek betegségben, egészségben, jóban rosszban, boldogságban épp úgy, mint bánatban."

Georg meg a wc

A múltkor nagyon szépen kielemeztük az Aliens csoportban Georg kakkantási szokásait, mert megihletett minket ez a ritka randa szőrös wc ülőke. A készítőének gratulációmat küldöm. xDD

Szegény Bill


0:05 hosszú horkantás xD
0:07 Tom Betonbólvagyok Kaulitzot megcsapja Bill :'D
0:10 dőlés megkezdve...
0:12 ...Tom megfordul...
0:14 "Huh?" behalooooook

Kis cuki

2011. augusztus 12., péntek

Ez egy ilyen dankeschön vidi

A fényviszonyokért és az álmos fejért elnézést!
Most keltem és besüt a nap :)

Szavazzatok!

Rihanna áll nyerésre és a TH-nak kell nyernie!!!
Oké, Nessi, szavazok! : D

2011. augusztus 11., csütörtök

You know I am no good - 5.


5.

Reggel, amikor felkeltem, Bill sehol se volt. Ránéztem az órára. Ugyan hol lehetne reggel kilenckor?
Nagyon reméltem, hogy semmilyen családi muriból nem maradok ki, így gyorsan összekaptam magam, felvettem egy kényelmes nacit egy kivágott trikóval, lófarokba kötöttem a hajam, dobtam magamra egy kis szempilla spirált és lementem.
Ahogy leértem a lépcsőn és befordultam a nappaliba, ott találtam a szuszogó Billt a kanapén betekerve egy fehér plédbe.
Elmerengtem. Annyira édes volt így, bár igaz, ami igaz, hogy szét volt csúszva rendesen és dőlt belőle a pia szag.
-Szia-lépett ki a konyhából Tom egy bögre kávéval a kezében-Az éjjel már nem volt erőm felvonszolni, úgyhogy itt fektettem le-suttogta
-Jól tetted-mosolyodtam el
-Egy kávét?-kocogtatta meg halkan a bögrét. Bólintottam és elindultam utána a konyhába
-Szóval tegnap este kiütötte magát?-ültem le az egyik bárszékre. Amerikai típusú konyha volt diófa konyhabútorral, amibe minden modern kütyü be volt építve.
-Ki-nevetett fel-Gondolom, bánod-nézett kacéran rám és elővett egy másik bögrét
-Miért is?-kérdeztem félve
-Mert úgy egymásnak estetek a kocsi hátsó ülésén, hogy öröm volt nézni…
-Ja, vagy úgy!-könnyebültem meg. Már azt hittem, elfelejtettem valamit-Ria?
-Úszik.
-A szüleid?
-Bevásárolnak, úgyhogy ketten vagyunk…-rakta elém a kávét. Nem tudtam mire vélni ezt a kijelentését, de nem is nagyon érdekelt, mert a mosolya teljesen elvarázsolt.
-Itt az öcséd is-forgattam a szemeimet
-Ő kb. egy orrszőrvágó életjelenségeit mutatja, így másnaposan…-felnevettem ezen a beszólásán-Szereted őt?-ült le velem szembe
-Persze…-vontam vállat-Miért? Mondott valamit az este?
-Nem. A második korty sörnél már beszélni se tudott-legyintett
-Na és te?
-Én?
-Biztos, hogy Ria az igazi? Tekintve az aktív tinédzser korodat-grimaszolt egyet és kínos röhögésbe kezdett-nem korai ez még neked?
-Hát, pont azért, mert kiéltem magam, bátran házasodom meg.
-És Riának? Neki nem túl korai?-néztem áthatóan Tomra
-Öh… nos…-makogott zavartan
-Értem…
-Nem, nem. Biztos, hogy ő is akarja, különben miért mondott volna igent?
Vállat vontam.
-De, ha már ilyen fesztelenül beszélgetünk, ugye tudod, hogy Billnek voltak problémái az utóbbi időben?
-Igen, olvastam…-halkultam el-Mármint mesélte-szóltam el majdnem magam
-Én nem ítélem el. Nekem is volt mély korszakom, de én tudtam róla beszélni és megoldottam, de Bill…
-Mi van velem?-lépett be az illetékes
-Áh, jó reggelt!-fordultam meg. Közelebb jött és a „protokolnak” megfelelően adott egy puszit az arcomra bár nagyon nem volt ínyére a dolog.
-Majd szétszakad a fejem.
-Kávét?
-Jöhet!
-Anyáék mindjárt megjönnek. Aztán reggelizünk, döglünk, ebédelünk, döglünk-fordult Bill felé Tom-Este pedig elmehetnénk bulizni, ha van kedvetek.
-Jó, gyerünk-vágta rá Bill, aki épp akkor szenvedte körbe magát a konyhán, erre most partyzni akar. Ki érti őt?
A programhoz ragaszkodtunk. Simone hazajött és a teraszon reggeliztünk friss gyümölcsöket meg müzlit, kivéve Billt, aki sült krumplit sütött magának. Egészségére!
Reggeli után Bill ledőlt még egy kicsit, Ria az esküvőt ment intézni Simone-nal. Hívtak engem is, de olyan szép idő volt, hogy kihasználtam és kifeküdtem a napra. Tommal meg Gordonnal koktéloztunk egyet. Gordon keverte. Nagyon büszke volt rá.
Aztán az Ivy-ban találkoztunk Simone-nal és Riaval, ott ebédeltünk. Ahogy nyugodtan eszegettünk, Bill egyszer felnyögött:
-Paparazzik-mutatott a fehér kerítéses kerthelységből a túloldali parkolóóra mellé, ahonnan tényleg nagy fényképezőkkel minket fotózgattak.
Még jó, hogy volt rajtam napszemüveg, különben oda lett volna a munkám. Sajnos a titoktartás és a diszkréció kötelező. Csak gondoljatok bele, mi lenne ha lehoznák címlapon, hogy kivel járok és egy héttel később lefotóznának egy másik pasival és azt is leközölnék megcsalás címen. Botrányos lenne, úgyhogy ezentúl jobban kell figyelnem.
-Képzeldd, szívem-fordult Ria Tom felé-Kész a ruha. Már csak felhajtják és voilá, a mennyasszony előállt-kacagott fel kislányosan
-Édesem, csak már ott tartanánk, hogy látom a ruhát-adott egy apró csókot Tom a lánynak
-Bocs,-csapta le a szalvétáját Bill-ki kell mennem a wc-re. Azt hiszem, hányni fogok-mondta fennhangon és elvonult
-Mostanában ilyen zabos…-vágta fel apró darabokra a natúr szeletét Simone
-Már hozzászoktam-nyeltem nagyot
Bill az egész délutánt végig duzzogta. Talán még mindig fáradt volt? Nem tudom… Én viszont alig vártam, hogy bevegyük az LA-i éjszakát. A legjobb az lett volna, ha csak Tommal megyek. Nagyon jól összehaverkodtunk a nap folyamán, de sajnos Bill Hisztis Kaulitz is velünk tartott jövendőbeli Mrs. Kaulitz-cal egyetemben.
-Mit vegyek fel?-túrtam a ruháim között
-Valami hiper dögöset-hallottam az öngyújtó hangját
-Te most cigizel? Itt bent?
Mélyen beszívta a füstöt, majd kifújta. Szinte megkönnyebbült az arca.
-Fű. Kérsz?
Megráztam a fejem.
-Még nem szívtál?-mért végig lenézően
-De, de nem szabad. Muszáj vigyáznom a testemre…-sütöttem le a szemem és tovább kutakodtam-Csini fekete?-dobtam rá, hogy vizsgálja meg tüzetesebben
-Nem rossz-húzta el a száját. Ez tőle már pozitívan hatott, így ezt választottam.
-Te miben jössz?-vettem le a pólót, amiben elmentem ebédelni. Bill le se vette a szemét a melleimről, mármint a melltartómról, jobb híján.
-Szerintem valami elegánsban…
-Jaj, igen, tényleg…-feküdtem be mellé-Ugye, valami exkluzív helyre megyünk, mert nem akarom, hogy lefotózzanak.
-Persze. Hidd el, Tomnak és nekem is fontos az inkognitó. Ria más tészta. Őt az élteti, ha fényképezgetik-szívta a marihuánát tovább-Exhibicionista lotyó…-emelte a szájához a cigit
-Nem bírod, mi?-feküdtem a hátamra
-Hagyjuk…-gyűrte az arcát a tenyerével-Úgy kivagyok.
-Segítsek rajtad?-húzódtam közelebb. Kajánul megnyalta a száját-Ha ezt-mutattam a cigire-elnyomod, akkor megmasszírozlak.
Így is tett. Finoman, úgy hogy még később is meg tudja gyújtani, elnyomta a cigit, lekapta a felsőjét és hasra feküdt. Ráültem a csípőjére és végig húztam a kezem a hátán.
Egy-egy erősebb mozdulatnál felnyögött. Nagyon szexi volt.
-Kurva jó vagy-temette az arcát a párnába, majd megragadta a vállán lévő kézfejemet-Máshol is használhatnád a kezed.
-Bill! Kérlek!-szálltam le róla
-De tényleg-fordult a hátára és valahogy megkapta a szememet a mellbimbópiercingje-Azzal még többet segítenél…
-Azt hittem, undorodsz tőlem.
-Be vagyok tépve. Így még Obamát is seggbe raknám. Másrészről, a szexhez nem kell érzelem…
-Azt hittem, hogy te egy romantikus srác vagy.
-Az voltam, de kiölték belőlem…
-Ismerős.
-Van pasid?
-Dehogy…-nevettem fel cinikusan-Volt, de amikor megtudta, hogy mit csinálok, megalázott.
-Hogy?
-Odadobott száz dollárt, hogy itt a tarifám. Kicsit meglepődött, mikor elmondtam neki, hogy ennek a hússzorosát kérem el egy estéért. Úgyhogy azt a százast odaadtam egy arra járó hajléktalannak-mire a történet végéhez értem, Bill keze a combomon járt
-A szüleid tudják, hogy mit csinálsz?-jött közelebb és felkönyökölt. Az arcomat puszilgatta finoman.
-Anyu meghalt, amikor tizenkettő voltam. Van két öcsém. Apámat nem fogom terhelni ilyen felesleges plusz információkkal.
-És miért a Harvard?-bámult rám a nagy barna szemeivel
-Mindig is jó voltam matekból. Nagyon jó. Így hát gondoltam egyet és beadtam a jelentkezésemet mellé csatolva a kozmológiai állandóról szóló tanulmányomat. Felvettek. Apámnak azt mondtam, hogy annyi ösztöndíjat kapok, hogy dolgoznom se kell.
-Hű…-feküdt ő is hanyatt-Ez durva…
Ez volt az első alkalom, hogy érdeklődött irántam és nagyon tetszett.
Sajna muszáj volt készülődnünk, mert előtte még egy vacsorát is beiktattunk. Simone főzött. Igazán finom lett a tészta. Ria örülhet, hogy ilyen jó fej és házias anyósa lesz.
Este kilenckor indultunk, mivel Ria nem tudta eldönteni, hogy mit vegyen fel. Komolyan, ha nekem sikerült fél nap alatt, akkor már neki is mehetne, nem?
Rögtön megcélozták az ikrek LA egyik legmenőbb klubját. Több kilométeres sor kígyózott, de őket simán beengedték, sőt még ingyen piát is kaptunk csak, hogy marasztaljanak minket.
-Később átnézhetnénk Jay-z klubjába is-mondta eltelepedve Tom
Az egyik belvárosi szórakozóhely VIP részlegében voltunk. Egy csomó celeb ott parádézott, volt ott külön bárpult, nagy bőrkanapék és csinos pincérlányok.
-Alap. Utoljára a nyár elején láttam őt és már ősz van!-hitetlenkedett Bill
-Szivarozunk egyet?
-Persze.
-Okés, akkor hozok-pattant fel Tom, így ott maradtunk hárman: Bill, Ria és én
Nem is értem, milyen felindulásból, de hihetetlenül gyorsan és hevesen Bill megcsókolt. Tetszett a helyzet és Ria se érdekelt nagyon, így belementem. A lány csak hamar észrevette magát és Tom után ment magunkra hagyva így.
Bill távolodni kezdett, de elmélyedt a tekintetemben és folytatta, amit az előbb elkezdett. A nedves ajkait végig húzta a nyakamon, majd a fülemen és megmarkolta a ruhám alját, mintha le akarta volna tépni.
Felnevettem.
-Ezt ne itt-állítottam le
-Ugyan már-bújt be a nyakamhoz, a hajam alá, én pedig a hátát simogattam
-Hé, hé, hé! Menjetek szobára!-jött vissza két szivarral Tom-Aniela, te gondolom, nem kérsz, így nem hoztam.
-Jól tetted-bólintottam.
Tom imád táncolni, ezt mind a három klubban, ahová betértünk, bizonyította. Billt le sem lehetett szedni rólam, amit én kifejezetten élveztem. Ria, pedig már az első helyen hisztizett, hogy menjünk haza, de Tom finoman fogalmazva leszarta. Nem keveset ivott, kijött belőle végre az igazi énje és eltűnt a papucs. A csajok megőrültek érte.
Hajnali négy felé indultunk haza. Ria rendelt luxus taxit, így egy óriási Range Rover jött értünk, mivel kocsit nem hoztunk, mert tudtuk, hogy inni fogunk.
Bill egész jól bírta az éjszakát, Tom csapta inkább szét magát. A taxiban, már ha nevezhetjük így… Inkább éjjeli kocsi szolgálat. Szóval az autóban Billel nagyon türtőztettük magunkat, mert ott ült mellettem a „kicsit” kiütött testvére. De amikor megálltunk, rohantunk is be a házba, fel az emeltre és meg se álltunk a szobánkig.
Beléptünk. Én ledobtam a táskámat, Bill addig becsukta az ajtót.
Le akartam vele feküdni. Nem üzleti célból, sokkal inkább a saját vágyaimnak akartam eleget tenni. Lehúzattam vele a ruhám cipzárját és ledobtam magamról. Ott voltam csak fehérneműben, átkaroltam a nyakát és megcsókoltam.
-Várj, várj!-fogta meg a derekam-Nagyon fáradt vagyok, úgyhogy most ne.
-Mi?-távolodtam-Te most visszautasítasz? Engem?-akadtam ki, mert nem sűrűn tipornak bele így az egómba
-Kívánlak, de… nem hiszem, hogy a szex…-sóhajtozott
-Tudtam, hogy meleg vagy!-vonultam be a fürdőbe nagy ajtócsapással. Gyorsan letusoltam, Bill is és mire kijött addigra már az ágyban feküdtem.
-Hát ezek?-mérte végig a kispárnák sorozatát, ami az ágy közepén vonult végig
-Választóvonal-közöltem vele nyersen
-Ugyanmár…
-Ragaszkodom hozzá!
-Legyen-feküdt be mellém-Jó éjt!-mondta édesen, de én nem válaszoltam, csak lekapcsoltam dühösen az éjjeli szekrényemen lévő lámpát

Idézet Billtől

"Megtaláltuk egymást, együtt nőttünk fel és megtaláltuk a hangzásunkat. Elkezdtünk játszani és a dolgok jöttek maguktól" /Bill Kaulitz/

WC

Ő... : D Nem én voltam!

Pengető


Egy kis reklám

Katt ide frissért.
Van Tumblr-öm. Nézz be!
Éééés tegnap előtt 630-an voltatok, tegnap pedig 507-en. Köszönööööööööööm<3

2011. augusztus 10., szerda

You know I am no good -5. (részlet)

"-Ria?
-Úszik.
-A szüleid?
-Bevásárolnak, úgyhogy ketten vagyunk…-rakta elém a kávét. Nem tudtam mire vélni ezt a kijelentését, de nem is nagyon érdekelt, mert a mosolya teljesen elvarázsolt.
-Itt az öcséd is-forgattam a szemeimet"

Egy ki szösszenet az egyik barátnőmről

ITT

ENNYI! : D

Tomglish <3

Bear who calls Gustav<3

Wanting Georg's hair<3

Sexgott<3

Ma Gustavos napom van :)


Mi ez a kép?

-Gustav csak nekem olyan, mint akit odatettek? xD
-Tomnak nyitva van a szája...
-Bill jobban nézne ki smink nélkül
-Dzsordzsi drágám nagyon élvezi a helyzetet : D
-felbasznak ezek a japán kis ribik -.-"

Geooorg ^^



Girl: Do you actually have.. erm, Girlfriends?
Georg: No, we are unfortunately all single.
Girl: Well, why am I here then? *Everybody laughs*
Georg: Well, as I said we’re unfortunately all single, but maybe something will happen…
-------
Lány: Valójában van barátnőtök?
Georg: Nem, sajnos mi mind szinglik vagyunk.
Lány: Akkor miért is vagyok én itt? *Mindenki nevet*
Georg: Hát, amint mondtam, sajnos mi mind szinglik vagyunk, de talán ez megváltozik...

2011. augusztus 9., kedd

Battlefield-15.rész


15.

Péntek délelőtt van és a szokásos fánkommal és kávémmal már vártam Billt a büfében, aki az emeletről küldött egy sms-t, hogy ott találkozzunk, mivel nincs egy közös óránk se.
Nagy sokára megérkezett.
-Bocsi csak Weingroß elkapott a folyosón-adott nevetve egy puszit
Weingroß az igazgatónk volt és köztudottan pikkelt az ikrekre.
-Minden oké, kincsem?-simogatta meg az arcomat és belekortyolt a kávémba. Hirtelen feleszméltem.
-Persze.
-Hé, Kaulitz!-kiáltott az éppen szembejövő Marius-És persze Emma-biccentett felém-Jöttök ma, ugye?-muatott Bill felé
-Naná!-pacsiztak le
-Hova…-néztem felváltva a fiúkra-Hova megyünk?-bámultam aztán értetlenül Billt
-Bulim lesz-kacsintott Marius
-Ja-bólogatott Bill és itta tovább a kávémat
-És mész?
-Te is jössz!
-Jó tudni-támasztottam ki a fejem
-Na, akkor tali este nyolckor-ment tovább a házigazda
-Biztos, jól vagy?
-Igen. Nincs semmi baj-szedtem le a cukormázat a fánkról
-Képzeld, jövő hét kedden megint megyünk a Universalhoz. Kezd komoly lenni a dolog… El sem hiszem-nézett elmerengve a távolba
-Sziasztok!-ült le velem szembe Grete
-Szia-dobtam egy erőltetett mosolyt
-Na, megjött már?-pislogott nagyokat, majd mikor Bill elsápadt arcát meglátta, a szájához kapott-Hupsz!
A tenyerembe temettem az arcom. A legkevésbé az hiányzott, hogy Bill is elkezdjen aggódni és faggatózni, pedig ez következett.
-Mi? Még nem…-kérdezősködött riadtan
-Köszi, Gre!-néztem rá dühösen
-Sajnálom-próbált valami együtt érzést kimutatni, de gyorsan váltott-Igazából Billhez jöttem-fordult felé-Jöttök a ma esti buliba?
-Öh… igen-meredt maga elé, majd újra rám pillantott
-De-hajolt közelebb-Tom is ott lesz, igaz?
-Aha.
-Király-mondta felvillanyozva-Akkor ott tali. Hagylak is beszélgetni titeket-pattant fel és szaladt az éppen arra jövő Richard felé
-Mikor kellett volna megjönnie?-súgta
-Bill! Ne stresszelj még te is ezzel-húzodtam arrébb
-Ne stresszeljelek? Lehet, hogy…-csuklott el a hangja-terhes vagy-mondta halkan és szinte még kiejteni is félt. Az arca meggyötörtnek tűnt-Szóval mikor kellett volna?
-Három napja…-haraptam bele az alsó ajkamba
-Kurva jó-nyögött fel-Tesztet csináltál már?
-Nem…-ráztam a fejem
Ekkor becsöngettek. Egy részem megkönnyebbült, mert megmenekültem, egy másik részem maradt volna Billt vigasztalni. Bár nyugtatásra és vigaszra nekem is szükségem lett volna.
-Megyek…-kaptam fel a táskámat
-Este Mariuséknál találkozunk-kiáltott utánam fenyegetően
-Jó…
***
Kicsit késve érkeztem, mert hosszúra nyúlt a délutáni alvásom. Egy józan arc se jött velem szembe. Mindenki csatak részek volt. Többen a kanapén ugráltak, mások a nappali közepén estek egymásnak. Mint a filmekben, úgy szét volt esve a ház. Ahogy végig mentem a hosszú előszobán, egy lány ott hányt mellettem a lépcső aljában. Egy zárt ajtó előtt óriási tömeg volt. Megérdeklődtem, mi is folyik ott.
-Fried, mi van itt? Mi ez a tunultus?-mentem oda az egyik osztálytársamhoz
-Bent szexelnek-nevettet fel egy sör társaságában a Friedrich mellett álló Robin
-Kik?
-Ő… valami csaj meg Kaulitz…-néztek egymásra a fiúk
-Melyik Kaulitz?
-Az izé...-ráncolta össze a homlokát Robin-Bill!-bökött felém és nagyot kortyolt a söréből
-Micsoda?-kaptam a fejemhez
-Nem Bill, vagy Bill?-gondolkodott Friedrich-Hogy hívják a másikat?
-Tom-vágtam rá
-Ja, akkor Tom.
-Tom?-hallatszott Robin szájából-Ő a rasztás?
-Igen-bólogattam hevesen
-Akkor Tom, igen.
Megnyugodtam és kifújtam a levegőt.
-Rebmann azért durva-csatlakozott a beszélgetésünkhöz Jonas
-Rebmann? Grete Rebmann?
-Ja, aki Richarddal jár. Most hívta fel valaki Marcoékat. Idejönnek és tuti szétverik a Kaulitzokat-nevetett fel
-Hol van Bill?-ordítottam el magam-Hol van Bill Kaulitz?
-A konyhában láttam-szólt egy hang a tömegből
Rögtön szaladtam is tovább. Csakhamar megtaláltam a konyhát. Bill a pultnak dőlve itta a piáját, mialatt Sabine ott vonaglott előtte és tette neki a szépet, de Bill csak leamortizálva állt ott, mint akit odatettek.
-Hahó-léptem be a nyitott ajtón
-Oh, Emma-ült nagy műmosoly a lány arcára
-Bocs, de most…
-Azt akarja mondani, hogy húzz el-közöltem Sabine-vel. Ő csak tátott szájjal ránézett Billre, majd rám és sértődötten kiviharzott.
Ha már a sértődöttséget emlegettem, Bill is annak tűnt.
-Vettem tesztet-közölte-Csináld meg!
-Jó, de…
-Semmi de!-ordított rám
-Tom és Gre éppen szúrnak és szólni kéne a tesódnak, mert Marcoék idetartanak és tuti, hogy szétveri Richard Tomot...-Bill nem szólt-Majd utána megcsinálom a tesztet, de most menjünk-rángattam ki a kicsit illuminált állapotú Billt a konyhából
Siettünk is és, amint átverekedtük magunkat a tömegen elkezdtünk dörömbölni, hogy nyissák ki.
-Valaki szóljon már Mariusnak! Kell a kulcs!-kiabáltam rá a körülöttünk lévőkre, de süket fülekre találtam
10 perc ajtó verés meghozta az eredményét és kikászálódott a két illetékes nagy tapsvihar keretében.
-Tom, el kell húznunk-ragadtam karon
-Mié’?-nevetett fel
Belekezdtem volna a magyarázkodásba, de nem volt abban az állapotban. Még vagy negyed órán keresztül vonszolgattuk ide-oda, hogy térjen magához, de mire sikerült, késő volt.
-Itt van Richard-nagy huhogás vette kezdetét
Gre rögtön Richard felé futott és megölelte, de a srác ellökte és Tom felé vette az irányt.
-Richi, ne már!-álltam el az útját
-Hogy oda ne rohanjak-szólt be Marco Richard mögött
-Richi, tudtommal, ha megint verekedésbe kerülsz, kicsapnak-próbáltam a józan eszére hatni, de arrébb tessékelt és már emelte is az öklét. Tom amúgy is jóval kisebb termetű volt a magas, fekete hajú srácnál és amúgy sem volt olyan állapotban, hogy verekedjen, így egy ütéssel leterítette. Bill rögtön neki ugrott Richinek, hogy megbosszulja testvérét.
-Bill!-kiáltottam fel. Marco is neki ugrott és ketten kezdték el rúgni és ütni. Hans az ajtóból figyelte röhögve az eseményeket. Próbálták szétszedni őket, de Bill se hagyta magát.
-Marco, hagyd abba!-estem neki sírva és én is próbáltam elhúzni őt onnan. Ahogy rám nézett láttam az érzelmeket a kék szemében-Tűnjetek el!-zokogtam. Leállt. Egy pillanatra megállt minden, az egész világ és előtört az a Marco, akit én is szerettem. Lesütötte a szemeit, a következő pillanatban pedig lefogta a barátját és kifelé kezdte ráncigálni.
-Hagyjad, Richi!
Bill Tomot kezdte vizslatni.
-Jól vagytok?-kérdezte Marius
-Ja…-nyögte Bill vérző szájjal az oldalát fogva-Tom-pofozgatta a testvérét
-Mi történt?-ült föl a fejét fájlalva
-Hívjuk ki a mentőket!-ült le Bill mellé Grete
-Betéptél?-szorította meg testvére kezét Bill. Tom bólintott-Akkor a mentő felejtős… Baszd meg!
-Hívom anyut és eljöttök hozzánk! Ott majd kitaláljuk-karoltam át Billt
***
-…röviden ennyi-fújtam ki a levegőt
Anya velem szemben ült, Jörg pedig fel-alá járkált a konyhában, amíg a nappaliban a felrepedt szájú Billt próbálta helyre tenni a szomszédunk, Dr. Scherzinger. Még szerencse, hogy a múltkor kölcsön adtuk neki a fűnyírót, így jött eggyel, ezért tudtuk átrángatni éjfélkor.
-Én nem hiszem el, hogy Marco ilyenre képes...-nyögött fel Jörg az ajtófélfát támasztva-És azt se, hogy te ilyen drogos helyekre jársz és drogos emberekkel barátkozol.
-Ezt majd holnap megbeszéljük. A fontos most az,-állt fel anya-hogy a fiúk rendben legyenek-és elindult a nappaliba. Én szégyenteljes pillantásokat vetettem a nevelő apámra és anya után eredtem.
-Azt hiszem, kész vagyunk-pakolta össze a táskájába az orvosi dolgait Dr. Scherzinger-Ezt kidobnád, Emma?-nyújtotta felém a véres törlőkendőket
-Persze-vettem el tőle
-Majd… Hogy is hívnak?
-Tom.
-Tom, igen. Szóval Tom szemét jegelni kell,-nézett ránk-te pedig gyere el pénteken a sebészetre és kiszedem a varratokat-mondta Billnek
-Mivel tartozunk, Albert?-sétált be Jörg is
-Ugyan, hagyjátok!-mosolyodott el Herr Scherzinger és már haza is indult. Jörg kikísérte.
-Tom, neked megágyazok itt-rázta fel az egyik párnát anya-Ti pedig gondolom…
-Igen-köszörültem meg a torkomat
***
Az ágyamban feküdtünk. Nagy csend. Sötét. Bill elfordulva feküdt mellettem.
-Kicsim-bújtam hozzá. A fülét kezdtem puszilgatni. Ettől mindig beindult.
-Ne, hagyj!-húzta el magát
-De, én-kaptam rögtön utána és fölé kerekedtem-akarlak!-kéjesen. Végig csókoltam a nyakát. Ahogy a csípőjén ültem, éreztem, hogy ő is akarja, de ismét visszautasított.
-Nem bírok veled szexelni, amíg meg nem csinálod a tesztet.
-Akkor megcsinálom most-ültem fel
-Ne… majd reggel-húzta magára a paplant
-Biztos, hogy csak a teszt a baj?-simította meg a puha arcát. Cinikusan felnevetett.
-A volt pasid épp most szaggatta ketté a fejem szóval a kérdés tárgytalan. 

Confession


Köszönöm nektek!

Tegnap 661 látogatóm volt. Ez új rekord, picik. Szeretlek titeket és nagyon köszönöm! :)

Battlefield-15.rész (részlet)

"Egy zárt ajtó előtt óriási tömeg volt. Megérdeklődtem, mi is folyik ott.
-Fried, mi van itt? Mi ez a tunultus?-mentem oda az egyik osztálytársamhoz
-Bent szexelnek-nevettet fel egy sör társaságában a Friedrich mellett álló Robin
-Kik?
-Ő… valami csaj meg Kaulitz…-néztek egymásra a fiúk
-Melyik Kaulitz?
-Az izé...-ráncolta össze a homlokát Robin-Bill!-bökött felém és nagyot kortyolt a söréből
-Micsoda?-kaptam a fejemhez"

2011. augusztus 8., hétfő

Ez ez ez áh

Várj, még keresem a szavakat!


Bill egy vicces fiú

Georg: Te meg akartad dugni Britneyt!
Bill: Jobb, mint Gülcan, Georg.
xD

Can I just hug him?


Lehet, hogy nem lesz fanparty

"Sziasztok!
Fanpartyval kapcsolatban: Ha 2 héten belül nem leszünk a mostani létszámhoz képest még +20 emberrel többen, akkor sajnos elmarad a fanparty. Mi már mindennel készen vagyunk a partyt illetően, ez már csak rajtatok múlik! Mi már rengeteg munkát beleöltünk az ideiben, nagyon csalódottak lennék, ha a végén kárba veszne ez a sok munka. Remélem számíthatunk rátok! 
THT"

Ezt írta ki a Tokio Hotel Team. Egyértelmű. Valamiből nekik is ki kell fizetni a helyet. Így aztán aki tud, az jöjjön! 

:(


"Régen azt gondoltam, döntéseket hozni nagyon nehéz feladat, félelmetes a vele járó felelősség. Most viszont nem érzek mást, csak fáradtságot. Nem félek, csak nagyon fáradt vagyok."

Ezt most az OurDrug-ra kéne, de...

...lájkoljátok az új profil képem? Fontos lenne. Köszönöm! :)
KATT

Sweetest pics eva'



You know I am no good - 4.

4.

-Aniela, hol ismerkedtetek meg?-kérdezett rá Simone kedvesen, mikor már kihozták a főételt
Egy előkelő étteremben vacsoráztunk. Gondolom fontos nekik az, hogy védve legyenek a paparazziktól és ezért választják a puccosabb helyeket. Bár, ha Billt veszem alapul, akkor lehet, hogy csak flancolni akarnak. Végül is ki a fene kérné, hogy említsem meg, mennyibe került a gyűrű.
-A Club Royal-ban, Manhattan-ben-emeltem fel az evőeszközeimet
-Tehát te is New Yorkban élsz?-kérdezősködött tovább
-Nem, én Massachusetts-ben lakom, odaköt a tanulás, de gyakran járok New Yorkba-kezdtem felvágni a halat. Csak azt ehettünk, hiszen az ikrek vegetáriánusok.
-Mit tanulsz?
-Anya! Hagyd szegényt enni!-bökte oldalba az édesanyját Tom
-Semmi gond-legyintettem-Alkalmazott matematikát tanulok a…-haboztam egy kicsit-a Harvardon.
Mindenki lefagyott. Egy pillanatra megszűnt az összes lélegzetvétel, csikorgó hang és azt hiszem, még a légy sem zümmögött.
Bill tátott szájjal fordult felém és hang nélkül próbálta a tudtomra adni hitetlenkedését. Még Tom csodás mosolya is megfagyott egy pillanatra.
-Ez a lazac…-próbálta megtörni a csendet Gordon
-Oh, igen, isteni…-bólogatott Tom
-A Harvardra?!-rikkantott fel Simone-A Harvardra?!
-Igen…-eröltetett mosolyt az arcára Bill
Én vállat vontam és igyekeztem belevetni magam az evés örömeibe, amikor újabb kérdés érkezett.
-És szeretitek egymást?-kérdezte fapofával Ria
-Persze-vágta rá Bill-Még sosem voltam ennyire szerelmes-puszilt be a fülem mögé. Egészen beleborzongtam. Lehunytam a szemem és mélyen beszívtam az illatát.
A vacsora további része nyugodtan telt, bár kicsit zavart, hogy se a velem szemben ülő Tom, se a pincér nem tudta rólam levenni a szemét. Persze ez most kicsit öntelten vagy üldözési mániásan hangzik, de egyszerűen éreztem a tekintetüket magamon.
A desszert során Ria tovább bombázott minket a kérdéseivel. Több percen keresztül előttem vitatta meg Billel, hogy én miért nem vagyok megfelelő számára.
-Tudod, azt hiszem, hogy ha Billel nem lenne minden tökéletes, akkor nem kaptam volna ezt-mutattam fel a bal kezemet
-Nahát!-kortyolt bele a borba Tom
-Csodás!-nyúlt a kezemért Simone, hogy közelebbről is megnézhesse
-19.000 fontos fehér arany gyűrű gyémánt berakással-súgtam oda a fiúk anyukájának úgy, hogy azért mindenki halhassa
Mindannyian kértünk egy csésze kávét, Gordon pedig még bevállalt egy újabb süteményt. Bill az este kilencven százalékát vedeléssel töltötte, így kicsit vonakodtam, amikor azt mondta, hogy csókoljam meg, mert tudtam, józanon ezt sose kérné.
-Nem hiszem, hogy ez itt jó ötlet-tettem a hajamat a fülem mögé
-Csak nyugodtan-legyintett Simone-Előttünk ne légy zavarban!
-Gyerünk!-nyögte kéjesen Bill a fülembe, majd megragadta az arcomat és vadul megcsókolt. Azt hittem, hogy már mindent megélt, tapasztalt nő vagyok, de amikor Bill nyelvpiercingjét megéreztem, ahogy az alsó ajkamat végig simította, akkor olyan megilletődve éreztem magam, mint egy tizenéves kis csitri.
A csók mennyei volt. Őszintén, nem gondoltam volna, hogy Bill Kaulitz ilyen érzéki, de továbbra is tartom az álláspontom, hogy meleg, mint a kazán.
Fizetés után mentünk is.
Két kocsiban fértünk csak el, így miután valahogy kivonszoltam Billt az étteremből bedobtam a Tom által vezetett zsír új Audi hátsó ülésére és beültem mellé. Az anyósülésen Ria foglalt helyett, míg a másik kocsiban Gordon és Simone.
-Tesó!-nézett bele a visszapillantóba Tom-Ugye, megiszol velem még egy italt, ha hazaértünk?
-Ha te elszívsz velem egy füves cigit…
Felnevettek.
-Bill!-szólt rá Tom mosolyogva
Már majdnem befordultunk a ház udvarába, amikor Bill a nedves ajkait a fülemhez tapasztotta.
-Ugye,-húzta végig a kezét lassan a combomon-a szopás is benne van a csomagban?
Ez feltette az i-re a pontot. Ellöktem magamtól és, amint megállt az autó én dühösen kipattantam és beviharoztam a házba. Bill utánam botorkált.
-Most mi van?-ragadta meg a karom
-Nem hiszem el, hogy ekkora idióta vagy-tettem karba a kezem
-Én idióta?! Ezt most komolyan mondod, azok után, hogy te azt hazudtad, hogy a Harvardra jársz-húzta fel a szemöldökét
-Én tényleg oda járok… És inkább vagyok egy tanult prosti, mint egy részeges, felvágós, drogos buzi-kaptam le a gyűrűt az ujjamról és a kezébe nyomtam, majd felsiettem a lépcsőn
-Valami baj van, öcsi?-bökött a fejével Tom felém. A beszélgetést nem hallhatta, annyira nem veszítettük el a fejünket, hogy ordibáljunk.
-Semmi…-bámult utánam-Na, megyünk inni? 

2011. augusztus 7., vasárnap

Áldassék az Úr neve!

Jó éjt!

"Valami láthatatlan fonál köti egyik-másik embert egybe, ha nem is ismerik egymást. A fonál lehet mérföldekre nyúló, de egy napon, amikor találkoznak, csomót köt rá az égi kéz, s azt a csomót el nem oldhatja többé tán még a halál se."

2011. augusztus 6., szombat

Lydia


-Hogy hívják?
-Lydia.
-Hány éves?
-16.
-Oh, Gustav mekkora szünetet hagytál-Bill megint beszóóóóól :D

0:19 egyelek meg Gustav Schäfer <3
0:22 "nein" x'DDDDD
0:28 mindenki jobban tudja, mint Gusto, természetesen...
0:32 ... ugyhogy Gugu inkább ivásba folytja bánatát >.<
0:37 Billnek mi ez a gyp-s megnyilvánulása????? xD
0:39 "doch, doch" *.*