-Megjött a pizza?-lépett kicsit közelebb a szobám felé, miközben két kézzel túrt bele a nedves fürtjeibe
Nem tudtam megszólalni. Olyan érzés volt, mintha a légcsövem falai összetapadtak volna. Egy hang se jött ki a torkomon, ajkaim pedig önkéntelen remegésbe kezdtek. Tom persze halványan elmosolyodott és azt hiszem észrevette, hogy éppen azért imádkozom, hogy az a törölköző hagyja el a csípőjét.
-Öt perc és lent vagyok-indult el nekem háttal a szobája felé, de persze azért még visszaszólt-Ja, és csukd be a szádat, Schmidt!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése