"Egészen közel állt hozzám, éreztem az illatát. Ilyenkor mindig ugyanazt skandáltam magamban - "Riat választotta, Riat választotta..." - de nem volt túl hatásos. Imádtam, hogy olyan magas, és bolondultam a széles hátáért. Legszívesebben szorosan megöleltem volna, de ehelyett csak unottan hozzá tettem:
-Oh, hát ezt mondtam volna? Jó tudni. Szóval könyörögsz, mi?
-Könyörgöm, bolondulok, epedezem érted-bámult rám a huncut őzike szemeivel
Egy pillanatra remegni kezdtek az ajkaim, de úrrá lettem a helyzeten és egy hideg kacaj után igyekeztem a kávéfőzőre összpontosítani."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése