Friends with benefits - 1-3.

1.

-Ahh, csináld még!-hallatszódott a másik szobából, mire mi nagy hangosan felnevettünk Billel
-Nem is tudom, hogy mi a rosszabb: a vihar vagy Tom és Ria állatias nyögdécselése-húztam még inkább magamra a paplant
-Az utóbbi-vágta rá Bill-Holnapra már jó időt mondtak, Ria viszont már a fogkeféjének is talált helyet-harapta el a mondat végét a nagy röhögés miatt
Ekkor dörögni kezdett az ég és hatalmasat villámlott. Én összekuporodva Bill mellé vetődtem.
-Remélem legalább a villanyt lekapcsolták. Tudtad, hogy nagyobb az esélye, hogy olyan házba csap bele a villám, ahol ég valami villany?
Bill oltalmazóan átkarolt és az ujjbegyeivel lágyan cirógatta az arcomat.
-Ez a beteges félelmed a vihartól biztos, hogy nem valami gyerekkori trauma?-adott egy puszit a homlokomra
-Tuti-bólintottam
Ez nálunk már hagyomány volt, hogy vihar idején befészkeltem magam Bill szobájába, tartottunk egy filmmaratont, ettünk, nevettünk, beszélgettünk, majd jó korán lefeküdtünk aludni, miután kihúztuk az összes elektromos kütyüt a konnektorból, hogy ha belecsap a villám a házba, aminek tény, hogy elég kicsi az esélye, de ha mégis, akkor mi biztonságban legyünk.
Persze az is elég megnyugtató volt, hogy Bill ott van velem. Az egész jelenléte nyugalmat árasztott.
Hogy járunk-e? Oh, nem, nem. Nekem van barátom egy ideje, Billnek is barátnője. Legalábbis randizgat egy lánnyal. Az úgy volt, hogy először 2008-ban találkoztam a fiúkkal, amikor egy kisebb Észak-Amerikai turnén voltak. A főnököm cipelt el az egyik koncertjükre, hogy nézzem meg én is őket. Az idő tájt egy zenei újságnál dolgoztam New Yorkban.
Billel nem igen szimpatizáltam az első időkben. Szilárd meggyőződésem volt, hogy homokos. Persze, kedves volt meg minden, de nem tetszett, hogy átveri a rajongóit. Tommal viszont annál inkább ápoltam szoros kapcsolatot. Dugtunk. Sokat. Mindig, amikor itt volt a US-ben akkor felhívott, találkoztunk és nagyon jól éreztük magunkat… egymást. Persze a tenyérbe mászó stílusa néha az őrületbe kergetett, de elég jó volt vele, meg aztán szerettem velük együtt lógni. Jó fej az összes fiú a zenekarból, meg a slappjük is nagyon aranyos. Tudtam legalább gyakorolni a haladó szintű németemet. De persze a legjobb tényleg az volt, hogy közvetlenek voltak, ellentétben a sok fura amerikaival. A nagyszüleim németek, így én is rengeteg voltam már Európában. A mentalitásukat teljesen magaménak érzem.
Aztán volt egy kisebb szünet, amíg nem igen beszéltünk. Ők Ázsiában promóztak, én meg akkor költöztem a nagy almából Los Angelesbe, mert egy ottani lemezkiadónál kaptam munkát.
Az élet furcsa fintora, hogy ők is ideköltöztek. Egy buliban találkoztunk újra és mondhatom, nagyon örültünk a viszontlátásnak. Persze akkor már Josh-sal jártam, akinek sajnos rajtam kívül van még egy szerelme: a fotózás. Mindig más országokban készít fotóriportokat. Izrael, Szudán, Afrika… Persze, elég sokat keres is velük, amikor egy-egy nagyobb magazin megveszi a képeket, de elég rossz, hogy van pasim és általában még sincs.
Aztán kialakult a mi kis életünk és baráti társaságunk. Tom összejött az egyik barátnőmmel, Riával. Elégedetten konstatáltam a nagyobbik Kaulitz fivérnek, hogy jobb választás, mint Chantelle Paige, akivel egyszer próbáltam meg még anno interjút készíteni, amikor csatlakozott a Flipsyde-hoz, de mintha magammal beszélgettem volna, mivel egy értelmes gondolata se volt és nekem kellett odafirkantani valamit, amit a két viháncolás közti foszlányokból kikerekítettem.
Szóval Bill férfi lett. Tényleg. Jót tett neki az, hogy világot látott és idősebb lett. Sokat dumálgattunk, aztán egy lett a baráti társaságunk és hirtelen azon kaptuk magunkat, hogy együtt főzőcskézünk, vásárolunk és alszunk, ha vihar van. Aztán minden egyszerűen bonyolult lett…

2.

-Csütörtökön halloween-i karnevál West Hollywoodban-jelentette ki, miközben a bolha piacon vadásztunk kihagyhatatlan ajánlatokra egy-egy tejeskávéval a kezünkben
-Feletsd el!-ráztam meg a fejem
-Most miért?-vont magához a derekamnál gyengéden, hogy biztosan maga mellett tudjon a vásári forgatagban
-Túl zsúfolt. Olyan… Olyan…-próbáltam megmagyarázni, hogy miért is olyan taszító számomra ez a program
-Látod, nincs is jó indokod, hogy miért ne gyere el-kortyolta a kihűlt italát-Gyere, nézzük meg a gyűrűket!-mutatott a szemben lévő standra
-Rendben-indultunk el
-De most tényleg…-szapult tovább
-Semmi kedvem-fintorogtam-Viszont pénteken a Sunsetben is lesz halloween-i buli. Oda tuti megyek-próbálgattuk a gyűrűket
-Akkor én is-mosolygott rám azzal a tökéletes fogsorával. Én is elmosolyodtam és ráhajtottam a fejem a vállára.

-Nézd ezt!-mutattam neki a kezemen lévő szarvasos gyűrűt-Elég menő!-húztam le
-Megveszem neked-nyúlt a pénztárcájáért
-Nem, Bill, ne már!-fogtam le a kezét komor arccal
-A múltkor én kaptam tőled egy nyakláncot-rángatta ki a karját a szorításomból-Meg aztán…-sütötte le  a szemeit egy ideig habozott, majd csak annyit mondott-Majd pénteken meghívsz valamire-és egy újabb bájos kis mosoly bukkant elő a borostás arcán
-Hát jó-mentem bele az alkuba
Megkaptam a gyűrűt és már indultunk is ki a kocsijához.
-Akkor ott találkozunk-szorítottam meg a kezét
-Rendben. Minek öltözöl?-simogatta az ujjaimat
-Valami szexinek. Mindig felveszek valami otromba jelmezt, aztán meg szidom magam, hogy a többi lány sokkal dögösebb, mint én. Most ez másképp lesz-néztem szúrósan Billre, aki az autójának támaszkodva figyelt-Majd még kereslek, de most megyek dolgozni-adtam egy puszit az arcára és ő is adott nekem
-Oké, de most ne küldj megint 20 képet az ontarioi állatkert bébielefántjáról!-nevetett fel
-Unatkoztam. Meg aztán: mondd, hogy nem volt cuki!-indultam el a kellemes szélben dolgozni


3.

Este 10-re értünk oda Elena barátnőmmel a klubba. Már eléggé sokan voltak, de viszonylag gyorsan bejutottunk. Letelepedtünk az egyik sarokba az ismerőseinkhez.
Josh egyik barátja meg is jegyezte, miután megdicsérte a  jelmezemet, hogy furcsa engem Bill nélkül látni, de cinikusan megnyugtattam őt, hogy hamarosan jönni fog.
Így is lett. Egy óra múlva valaki hangosan kiabálta a nevemet.
-Alex!-hallatszott a háttérből
Megfordultam és megnyugodva konstatáltam, hogy a Kaulitz ikrek azok.
-Sziasztok!-indultam el integetve feléjük-Na, milyen?-tettem előttük egy teljes fordulatot

-Boxoló-nézett végig rajtam-Most sikerült. Szexi-adott egy puszit Bill
-Az-mondta Tom, majd megnyalta mosolyogva az alsó ajkát
-És te minek öltöztél?-rángattam vissza magam elé Billt
-Ez ilyen posztmodern… ő…-mindenki nagy röhögésben tört ki, mert hogy még Bill se nagyon tudta, hogy mi is ez a hacuka rajta-Ijesztő, nem?-pásztázta a ruhát
-De-szürcsöltem a koktélomat-Hú!-nyitottam szét a rajta lévő köpenyt-Neked mikor lett ilyen tök jó hasad?-harapdáltam a poharamban lévő szívószálat. Bill félmeztelenül volt a fekete lepel alatt-Még nem is láttalak így-kerekedtek ki a szemeim
Még tényleg nem láttam félmeztelenül. Mindig legalább egy trikó volt rajta.
-Mennyit ittál?-ölelt magához Bill
-Nem sokat, de ma… Ma nagyon be fogok rúgni-mondtam magabiztosan-Szóval megköszönném, ha majd haza támogatnál, vagy ilyenek…-vontam vállat
Bill mélyen a szemembe nézett, majd válaszolt az asztalunknál ülő srác kérdésére, aki a barátnőjéről, Erinről faggatta.
Az ígéretemet beváltottam és egy hatalmasat buliztam. Mindenki végig táncolta az egész estét. Túl jó számokat szolgáltatott a dj, Sam Ronson, hogy csak úgy punnyadjunk. Pörögtünk és ittunk is. Nagyon sokat. Én főként whiskyt kevertem koktéllal. Jó párosítás volt, mert nem lett tőle hányingerem csak jól éreztem magam.
Tommal nagyon jókat nevettünk. Mindenféle ciki táncmozdulatot végig vettünk és belevegyítettük az ösztönös koreográfiánkba. Bill nem egy táncos típus, de a nagy party számokat ő is végig ugrálta.
Életem egyik legjobb bulija utána kissé forgott velem a világ. Odakászálódtam az asztalhoz olyan hajnali 3 felé, leültem az egyik fotelba és beletettem a fájós lábaimat Bill ölébe.
-Megyünk, X?-simogatta meg a lábfejemet
-Mehetünk, B-veregettem meg a vállát-Kurva jó buli volt. Kurva jó-ismételtem magam kissé kótyagosan-Alhatok nálatok?-dörzsöltem meg a szemeimet
-Persze. Tom majd hív taxit, mert én kivagyok-támasztotta meg gondterhelten a fejét
-Elmegyek wc-re aztán mehetünk-álltam fel leverve az asztalról pár poharat
-Elkísérjelek?-ragadta meg a karom
-Nem! Majd Ellie-intettem a barátnőmnek
Elbotorkáltunk a toalettig Elenával. Persze rögtön a tükör felé vettük az irányt.
-Be vagy rúgva-söpörte el a hajam a vállamról

-Nem vagyok-ültem fel a mosdókagyló márványlapjára-Na jó! Kurvára be vagyok baszva. De jó. Ez most jó-kuncogtam
-Billel vigyázz-fogta meg a térdemet Ellie
-Jól néz ki-húztam el a szám-Az gáz, ha bejön, ugye?-félve a választól
-Igen, elég ciki-bólintott a kiengedett vörös hajával El-Csak fellángolás, Alex. Szex hiányod van-jelentette ki
-Elena!-szóltam rá szégyenlősen
-Csak az-kacsintott
Negyed óra múlva már szálltunk is be a taxiba a fiúkkal. Billnek háromszor akadt össze a nyelve, mialatt a címét próbálta kibökni.
-Jól kiütötted magad-nézett a jobbján ülő öccsére Tom
-Megártott az a kevert valami-dörzsölte az arcát
-Ria?-kérdeztem Tomot
-Nem volt kedve jönni. A tegnapi neki elég volt-komolyan
-Tényleg! Jó volt a karnevál?
-Elég langyos volt, de egynek elment. Érdekes volt inkább-igazgatta a sapkát
-Érdekes… Nekem ilyen szavak már nem jutnak az eszembe-hajtotta a fejét a vállamra Bill, a kezében pedig a maszkját karmolászta
A fiúkkal kitárgyaltuk, hogy ki-kivel kavart és hogy ki nyerte a jelmezversenyt, de Tom nem volt már túl kommunikatív. Elég fáradt volt szegény. Sikerült eltalálnia azt a pia mennyiséget, amitől nem felpörög, hanem lelombozódik.
-Holnap olyan másnapos leszek-jelentette ki Bill
-De megérte-adtam egy puszit a homlokára
-Majd mutatok képeket a tegnapról, ha haza értünk-suttogta
Csakhamar meg is érkeztünk a villájukhoz. Tom amint beért, a házba ledobta a sapkáját és elbúcsúzott.
-Jó éjt, szexi!-ölelt magához a megszokott elköszönésünkkel
-Jó éjt neked is, szexi-mondtam huncutul
Ahogy Tom elbandukolt a szobájuk felé, Bill hátulról közelebb jött és adott puszit a nyakamra. Az egész testem bizseregni kezdett. Megcélozta a fülemet és a karjaiba zárt.
-Bill!-sóhajtottam
-Hm?-nyalta meg a nyelve hegyével a fülcimpámat
-Rendes puszit kérek!-fordítottam felé a fejem felé
-Tessék-nyomott egy cuppanósat az arcomra
-Rendeset!-hangsúlyoztam ki
-Nem értem…-engedett el
Teljes testtel felé fordultam és nagy hévvel megcsókoltam. Vadul magához húzott és megmarkolta a fenekemet. Annyira kívántam őt és talán nem is csak azon az estén. Talán kiütközött úgy részegen valami, amit eddig elfojtottam.
Lassan elléptem tőle és mámoros arccal kinyitottam a szemem.

-Gyere!-biccentettem a nappali felé, majd gyors léptekkel kimentem a medencéhez
-Mit akarsz?-csukta be mögöttünk a kertajtót Bill
-Úszunk egyet?-kezdtem levenni a jelmezem darabjait
Bill tátott szájjal nézett, majd feleszmélt és ledobta a fekete palástot.
-Hozz piát is!-kérleltem, majd mikor már minden lekerült rólam, akkor ugrottam egy bombát a medencébe. Kidugtam a fejem a vízből, ami pont annyira volt hideg, hogy még ne józanítson és odaúsztam a széléhez.
-Te vagy a legjobb barátom-bámult megrészegedve Bill a medence szélén




Vélemények? Kicsi "én"ek? :)