You know I am no good - 17.

17.

-Úgy érzem magam, mint egy óvodás-temette az arcát a kezébe Ria
-Úgy is viselkedtünk-válaszoltam
1 óra veszekedés után a harci helyzet a következő volt: mind a négyen (Tom, Ria, Bill és én) a nappali kanapéján ültünk. Simone parancsolt minket oda, amikor Tom neki esett a testvérének. Persze rendesen eltalálta Billt, így szegény egy nagy zacskó fagyasztott borsóval próbálta hűteni az arcát.
-Na jó, nekem ebből elegem van-állt fel Ria
-Ülj vissza!-kiáltott rá Simone, aki gondterhelt arccal pásztázott mindannyiónkat
Mindenki más (Gustav, Gordon, Gordon szülei és Sim szülei) elment a belvárosba vacsorázni, így négyünkön és Simone-on kívül még a puffon ülő Georg volt a házban.
-Valaki magyarázza meg nekem, hogy mi történt-mondta Simone, majd várt egy kicsit-Senki?! Akkor ez az egész őrület a nagy semmi miatt tört ki?!-ordított
-Én csókolóztam Tommal. Egyszer-sütöttem le a szemeimet
-Hogy mit csináltál?-döbbent le Simone
-De részeg voltam és nem jelentett semmit-magyarázkodtam
-Tom?-fordult a nagyobbik fia felé Simone
-Igen. Tényleg csókolóztunk. Meg…-köszörülte meg a torkát Tom
-Igen? Hallgatlak-tette karba a kezét Simone
-Tegnap kavartam egy lánnyal-bökte ki
-Micsoda?-fordult felé Ria-Kivel?
-Irinának hívták.
-És pontosan mit is jelent az, hogy kavartatok, Kaulitz?-faggatózott Ria tovább
-Ne menjünk bele…-hárított Tom
-Nem, Tom. Mondd el! Kiteregetjük az összes kártyánkat, nem de?-szólt rá Simone
-Hát jó. Ti akartátok. Ő orálisan elégített ki engem, én pedig kézzel őt. Na… Most már elégedettek vagytok?!-dőlt hátra Tom. Georg arcára mosoly ült ki, de próbálta leplezni.
-Kösz, Tom a kendőzetlen őszinteséget-forgatta a szemét Simone
-Nincs mit-dobolt a hasán
-Bill-fordult a szeme fénye felé Simone
-Én ő… Én régebben… Hogy is mondjam?!-vakargatta a fejét a kisebbik Kaulitz
-Riát tömte, amikor már együtt jártunk vagy egy éve. Szóval lyuksógorok vagyunk, tesókám-nézett a nagy barna szemeivel az öccsére Tom
-Fogd be!-vetette oda Bill, majd gondterhelt arccal megkérdezte-Honnan tudtad meg?
-Ezt végig tudtam. Még anno Ria sms-t kapott egyszer tőled, amikor zuhanyozott. Hogy ne csengjen folyamatosan a telefon, gondoltam gyorsan megnyitom az üzenetet és bezárom, de mivel az első sor az volt, hogy „úgy kívánlak”, gondoltam csak elolvasom-vett egy mély levegőt Tom-Viszont, ahogy hallom vannak itt egészen friss események is-tette a kezét a tarkójára
-Aniela… Ezért megöllek, te ribanc-tette keresztbe a lábát
-Mi?-hajolt ki Tom és rám meredt-Te tudtál róla és nem szóltál?
-Én… nos…-habogtam
-Köszi-dőlt vissza Tom-Amúgy a kertész mondta, hogy a minap látott titeket a feljárón csókolózni.
-A kertész?-nézett döbbenten Simone
-Hogy mi?-néztem Billre-Én nem erről tudok. Én csak a konyhapultos sztoriról tudok, mivel annak voltam a szemtanúja. Bár ebből ítélve gondolom, hogy arról se tudnék, ha nem nyitok rátok véletlenül-hadartam ingerülten-Te szemét!-néztem dühösen Billre
-Konyhapult… Egyre jobb-konstatálta Tom nyugodtan
-Nem tartozom elszámolással neked-fordult felém Bill
Simone Georg felé indult.
-Bocs, Georg, de hagy üljek le. Ez már túl sok nekem. Jézusom…
Georg illedelmesen átadta a helyet.
-Még valami, amiről tudnom kéne?-támasztotta a fejét az ikrek anyukája
Georgra meredtem, aki megrázta a fejét, ezzel biztosítva engem, hogy senkinek nem mondta el. Tehát, akkor Tom se tudhatja.
-Ria terhes volt tőlem-pillantott ki Riára Bill
-Mi?-nézett Tom a lányra-Ez igaz?
-Bill megígérted, hogy nem mondod vissza-csaptam Bill karjára
-Aniela, te ezt tudtad?-nézett rám Simone tátott szájjal
-Ria nemrég elmondta…
-Ria?-nézett kérdően Simone a lányra
Ria megint sírni kezdett.
-Igen, ez igaz-szipogott-De még az első hónapban elvetettem, mert tudtam, hogy mit akarok. Téged, Tom-szorította meg Tom kezét, de az elkapta onnan
-Látszik… Azóta is Billel kavarsz-mondta gúnyosan Tom
-Csak az a két alkalom volt. Esküszöm!
-Persze... Meg a többi még, amiről nem tudunk-rázta meg a fejét az idősebbik Kaulitz-Elegem van-állt fel-Ezért nem lesz esküvő, mert hazudozol össze-vissza. Úgy voltam vele, hogy rendben, kavartatok Billel, megbocsájtok, mert mindkettőtöket szeretlek, de az, hogy eljátszod a bizalmam újra meg újra, amikor én feladnám érted a legszebb éveimet-megdörzsölte a lehunyt szemeit-Holnap mindenki húzzon el, mert nem lesz esküvő. Te pedig-mutatott Riára-mire haza jövök, addigra tűnj el!-indult ki a nappaliból
-Tom, kisfiam, hová mész?-kiabált utána Simone
-El…-jött a válasz
Mindenki néma csendben volt. Egyedül Ria pityergése keltett zajt.
-Mélyen csalódtam mindannyiótokban-mondta Simone-Ria, hallottad Tomot-adta ki az útját-Ti ketten pedig menjetek a szobátokba és beszéljétek meg!
Felálltunk Billel és elindultunk fölfelé. Ria is jött utánunk, de ő a sajátjába ment.
Ahogy beértem, előkaptam a bőröndömet az ágy alól és elkezdtem pakolni.
-Mit csinálsz?-meredt rám Bill
-Elmegyek. Nem maradok itt tovább…
-Még neked áll följebb, amikor te kavartál az ikertestvéremmel?!-csapta be a bőröndömet
-Nem értesz te semmit-kaptam fel a fejem
-Mivel nem mondasz el semmit!-indult meg az ablak felől Bill
-Jó, elmondom-közöltem vele
-Helyes. De ne most. Fárasztó nap volt ez. Túl hosszú-kezdte csókolgatni a nyakamat
-Bill, hagyjál már!-löktem el magamtól
-Figyelj, Tommal kavartál, pedig pontosan tudtad, hogy nekem ez mennyire fáj…
És igen. Pontosan tudtam. Semmilyen részegség nem veszi el annyira az ember eszét, hogy ne tudja, hogy a nappaliban könyörgő Bill Kaulitz egyet kért tőlem: csak Tommal ne.
-Oka volt.
-Mégis mi? Direktben akartál beletiporni a lelkembe?-nézett a nagy őzike szemeivel rám
-Szeretlek, Bill-simogattam meg az arcát
-Ha szeretnél, akkor tiszteletben tartanád az igényeimet és azt a gyönyörű szádat másra használnád-csókolt meg-Végülis ezért fizetlek.
A szavai teljesen lerombolták az önbecsülésemet. Kivoltam. A mindig magabiztos Anielából egy roncs lett, így adódott, hogy engedtem neki.
-Jó-nyeltem egy nagyot-Feküdj le!
Utólag már azt hiszem, hogy mindketten belátjuk, hogy gusztustalan és lealacsonyító tett volt részemről is, hogy belementem és a részéről is, hogy tárgyként kezelt.
Bill lekapta a pólóját, végig feküdt az ágyon a szürke, feszes farmerjában, majd felkapcsolta a kis lámpát, én pedig le a nagyot, így csak egy kis halvány fény volt a szobában.
-Vetkőzz le!-adta ki a parancsot és előkapott egy szál füves cigit a fiókjából, majd lerugdosta a bőröndömet az ágy végéből
-Azt hittem, utálsz érzelmek nélkül…
-Kényeztetésre vágyom-tette a cigit a szájába és meggyújtotta a cigit

Bűntudatból és kötelességből gondoltam úgy, hogy szükségem van az önmarcangolásra, így kibontottam a hajamat, levettem a trikómat, a nadrágomat, a melltartómat és végül a bugyimat.
-Gyere ide-súgta kéjesen Bill
Ráfeküdtem és elkezdtem kigombolni a nadrágját, amit aztán lerángatott ő saját magáról.
Lejjebb csúsztam és elkezdtem a nyelvemmel, majd a számmal izgatni a legérzékenyebb pontját.
Hatalmasakat sóhajtott közben és a fényben gyönyörűen kirajzolódott a megfeszült teste.
-Gyere ide-húzott magára, mikor már elszívta a jointot
Így fejeztük be, mármint fejezte, mert én nagyon nem élveztem.
Leszálltam róla, felvettem a bugyimat és bementem a fürdőbe fogat mosni. Ahogy belenéztem a tükörbe, hatalmas szégyenérzet fogott el. Mintha önmagammal szemben is alsóbb rendű lennék.
Megmostam hideg vízzel az arcom és rájöttem: minél hamarabb rövidre zárom ezt a dolgot, felveszem a pénzt és haza húzok.
Felkaptam Bill fürdőköntösét és kijöttem. Bill a plafont bámulta. Be volt tépve… Mit is vártam volna?!
Kimentem a szobából és bekopogtam a kettővel arrébb lévőbe, Georghoz, de nem jött válasz, így lementem.
Georg a teraszon cigizett Gustavval.
-Hahó!-nyitottam ki az üvegajtót-Megjöttetek?-mosolyogtam Gustavra
-Aha. Jót sushiztunk-nyomta el a cigijét
-Öhm… Nem akarok bunkó lenni, de beszélhetek Georggal négyszemközt?-biccentettem oldalra a fejemet
-Persze, szépségem. Gyere!-állt fel Gustav és bement a házba, én pedig ki a teraszra. Így váltottuk egymást.
-Mondd!
-Segítened kell!-néztem kérően Georgra és leültem vele szembe-David megzsarolt. Azt mondta, hogy elmondja a családomnak, hogy mivel foglalkozom, ha nem akadályozom meg Tom esküvőjét, és ha nem veszem rá Billt, hogy újra csak a művszettel foglalkozzon. Tudom, hogy furán hangzik ez az egész, de így van. Sms-ekkel tudom bizonyítani. Egy laikus kell nekem! Kérlek, segíts lerázni valahogy! Nem akarom tönkre tenni se Billt, se Tomot!-fogtam meg Georg kezét
-Hu…-merült el a gondolataiban Georg-És az meg se fordult a fejedben, hogy elmondod a családodnak és a Billel való kapcsolatodra alapozol?!
-Ahm… Én…