Mert a remény is elveszett,
Két lábad félve utána lép,
De hagyd ! Ő téged szeretett.
Elhagyott, pedig neki is nehéz,
S egy pillanat alatt két szív megszakadt,
Már nem fogja egymást a két kéz,
Csak az emlék ami megmaradt.
Nem érzed a lelked társát,
Mert már nem vagytok egyek,
S nem érzed féltő karját,
Hiszen, mindketten más felé mentek.
Az út előttetek ketté válik,
Mosolyogva elmész mellette,
S szemedben könny csillámlik,
Mert szíved még mindig őt szerette..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése