Alienz! Ne haragudjatok, hogy nem adok jelet magamról csak hát rengeteget kell tanulnom, ha meg épp nem tanulok, akkor a barátaimmal vagy a családommal vagyok, dobolok vagy sportolok.
Egy rész megírásához nekem több óra kell, hogy átrágjam, megemésszem a gondolataimat. De ígérem, hogy amint lesz több órám írok én. Szóval nyugi, nem ráztok le ilyen könnyen! ;)
Ui.: Elvileg most lesz egy "off-weekendem" és meglátjuk, hogy mi sikerül.
2012. március 28., szerda
2012. március 14., szerda
2012. március 9., péntek
2012. március 6., kedd
Puccsohendzápp
Ha olvasod valamelyik sztorimat, akkor a chatbe vagy egy kommentbe írj annyit, hogy 'ÉN'. Annyian jártok fel ide minden nap, hogy tudni akarom mennyi az az annyi. Nem kell véleményezni se meg semmi csak lökj egy rövid komit, hogy tudjam, hogy az outer space egy élőlénye vagy.
Köszönöttel: Nessi :)
Köszönöttel: Nessi :)
2012. március 4., vasárnap
You know I am no good vége
Már kitaláltam. Annyit mondok, hogy nyers lesz, mint eddig is, de remélem, hogy tetszeni fog. Ti mire tippeltek, hogy mi lesz a vége? : P
:-/
"Amikor már annyit epekedtél, vágyakoztál valakire, egyszer csak észreveszed, hogy ikonná merevedett képet imádsz, s mind kevésbé látod a hús-vér embert, akit valaha megszerettél."
2012. március 1., csütörtök
Anna-Lena naplója - 05/12/15 (csüt.)
Kedves naplóm!
Holnap bulizni megyünk a barátnőimmel. Ott lesz egy pár srác még a közgazdaság óráról.
Egy iszonyatosan csinos lila ruha lesz rajtam fekete kiegészítőkkel. Az csak plusz, hogy Max lesz a DJ a clubban, ahová készülünk. Remélem, észreveszi, hogy csak miatta öltöztem ki…
Holnap bulizni megyünk a barátnőimmel. Ott lesz egy pár srác még a közgazdaság óráról.
Egy iszonyatosan csinos lila ruha lesz rajtam fekete kiegészítőkkel. Az csak plusz, hogy Max lesz a DJ a clubban, ahová készülünk. Remélem, észreveszi, hogy csak miatta öltöztem ki…
Anna-Lena naplója - 05/12/12 (hétfő)
Kedves Naplóm!
Tegnap azzal zártam, hogy remélem nem találkozok Maxszal. Erre fel az első szünetben szembe jött velem, amikor éppen Manuelahoz indultam, hogy kipanaszkodjam magam. Csak félénken odaköszöntem és próbáltam nem kimutatni, hogy mennyire zavarban vagyok.
A harmadik óra után összefutottam Gustavval és Alexszel. Gustav rögtön Tomról kezdett faggatni.
Furcsa, de ahogy neki is elmondtam, nem volt rám olyan nagy hatással Tom Kaulitz. Ja, persze… Majd pont egy ilyen srác!
Gustav mesélte, hogy tegnap beszélt Tommal és teljesen el van ájulva magától, hogy én simán meglehetettem volna neki. Úristen! Részeg voltam. Józanul még akkor se kezdenék egy ilyen sráccal, ha fizetnének érte. Na jó, talán akkor igen…
Tegnap azzal zártam, hogy remélem nem találkozok Maxszal. Erre fel az első szünetben szembe jött velem, amikor éppen Manuelahoz indultam, hogy kipanaszkodjam magam. Csak félénken odaköszöntem és próbáltam nem kimutatni, hogy mennyire zavarban vagyok.
A harmadik óra után összefutottam Gustavval és Alexszel. Gustav rögtön Tomról kezdett faggatni.
Furcsa, de ahogy neki is elmondtam, nem volt rám olyan nagy hatással Tom Kaulitz. Ja, persze… Majd pont egy ilyen srác!
Gustav mesélte, hogy tegnap beszélt Tommal és teljesen el van ájulva magától, hogy én simán meglehetettem volna neki. Úristen! Részeg voltam. Józanul még akkor se kezdenék egy ilyen sráccal, ha fizetnének érte. Na jó, talán akkor igen…
Anna-Lena naplója - 05/12/11 (vas.)
Kedves Naplóm!
Tegnap volt a végzősök bálja, amikor is végre odaálltam Max elé és elmondtam neki, hogy számomra ez több, mint puszta barátság. Elég hűvösen fogadta, nem mondott rá semmit.
Aztán egész este próbáltam beszélni vele. Csak pár nyomorult szót akartam kicsikarni belőle, hogy mégis mi a véleménye a kialakult helyzetről. Végtére is 11 éve ismerjük egymást. De elkerült.
Mit is tehettem volna?! Leittam magam. Nem így terveztem az estét, de sikerült úgy berúgnom, mint még soha ezelőtt. Szerencsére az egyik harmadikos srác, Gustav Schäfer, a szárnyai alá vett. Ő jóban van Maxszal, de nem igen mondott véleményt a dologról. Vagy legalábbis nem emlékszem rá, hogy mondott volna.
Persze Gustav is jól akarta érezni magát, így leültetett az egyik asztalhoz, hogy ő tudjon egy kicsit bulizni, ahol a híres-neves Kaulitz ikerpár ült, akik velem egy idősek. Egyszer már találkoztam velük egy buliban. A fekete hajú csak épphogy rémlett, viszont Tom Kaulitzra egészen világosan emlékeztem. Mindössze 30 percet töltöttünk egy helységben, de úgy jöttünk ki onnan, hogy ő megkapta tőlem az aluliskolázott bunkó címet, én pedig a szőke picsa jelzőt. Erre, mit ad Isten, újra találkozunk.
Ahogy dülöngélve leültem az asztalhoz, Tom egy pohár whiskyvel a kezében megkérdezte, hogy jól vagyok e. Hozzá vágtam, hogy: „kussolj, szerinted egy idióta vagyok, nem de?”. Közelebb ült hozzám és beszélgetni kezdtünk. Mint, ahogy ma leírta nekem msn-en (mert bizony ma rám írt) remekül elbeszélgetett velem és nem is gondolta, hogy ilyen értelmes vagyok. Rémlik valami, hogy többször megkértem, hogy dugjunk, de hárított. Majdnem 1 éve barátnője van. Valami Sabrina. Szép név. De persze azt hozzá tette, hogy ha nem lenne… Nos, akkor már biztos valamelyik mellékhelységben lennénk.
Nagyon kedves volt hozzám. Megdicsérte a ruhámat és a mai monológja alapján tényleg figyelt rám, egy csomó információt megjegyzett rólam, többek között azt, hogy hány fiúval voltam eddig. Vicces. Aztán azt is mondta, hogy egyszer elmehetnék megnézni a zenekari próbájukat.
A bálon, olyan fél egy körül aztán odajött hozzám Max, hogy menjek vele. Azt nem tudta megmondani, hogy hova, csak el. Nemet mondtam. Nem tudom, hogy azért mert haragudtam rá, vagy azért mert túl jó volt Tom társasága. Talán mindkettő. Búcsúzóul aztán még megkérdezte Max, hogy adok e neki egy csókot. Persze, hogy nem!!!
Tommal, Gustavval, Billel, Georg Listinggel, Richarddal, Alexszel és a vörös hajú Schlagival hajnali háromkor mentünk be a városközpontba. A pékséggel szembeni buszmegállóban összefutottunk Maxszal. Ő kísért haza, de a fél órás gyaloglás alatt nem igen beszéltünk. Aztán a házunk előtt elmondtam neki, hogy sajnálom, hogy így alakult.
Nos… Ennyi.
Holnap hétfő. Remélem, hogy nem találkozom Maxszal a suliban!!!
Tegnap volt a végzősök bálja, amikor is végre odaálltam Max elé és elmondtam neki, hogy számomra ez több, mint puszta barátság. Elég hűvösen fogadta, nem mondott rá semmit.
Aztán egész este próbáltam beszélni vele. Csak pár nyomorult szót akartam kicsikarni belőle, hogy mégis mi a véleménye a kialakult helyzetről. Végtére is 11 éve ismerjük egymást. De elkerült.
Mit is tehettem volna?! Leittam magam. Nem így terveztem az estét, de sikerült úgy berúgnom, mint még soha ezelőtt. Szerencsére az egyik harmadikos srác, Gustav Schäfer, a szárnyai alá vett. Ő jóban van Maxszal, de nem igen mondott véleményt a dologról. Vagy legalábbis nem emlékszem rá, hogy mondott volna.
Persze Gustav is jól akarta érezni magát, így leültetett az egyik asztalhoz, hogy ő tudjon egy kicsit bulizni, ahol a híres-neves Kaulitz ikerpár ült, akik velem egy idősek. Egyszer már találkoztam velük egy buliban. A fekete hajú csak épphogy rémlett, viszont Tom Kaulitzra egészen világosan emlékeztem. Mindössze 30 percet töltöttünk egy helységben, de úgy jöttünk ki onnan, hogy ő megkapta tőlem az aluliskolázott bunkó címet, én pedig a szőke picsa jelzőt. Erre, mit ad Isten, újra találkozunk.
Ahogy dülöngélve leültem az asztalhoz, Tom egy pohár whiskyvel a kezében megkérdezte, hogy jól vagyok e. Hozzá vágtam, hogy: „kussolj, szerinted egy idióta vagyok, nem de?”. Közelebb ült hozzám és beszélgetni kezdtünk. Mint, ahogy ma leírta nekem msn-en (mert bizony ma rám írt) remekül elbeszélgetett velem és nem is gondolta, hogy ilyen értelmes vagyok. Rémlik valami, hogy többször megkértem, hogy dugjunk, de hárított. Majdnem 1 éve barátnője van. Valami Sabrina. Szép név. De persze azt hozzá tette, hogy ha nem lenne… Nos, akkor már biztos valamelyik mellékhelységben lennénk.
Nagyon kedves volt hozzám. Megdicsérte a ruhámat és a mai monológja alapján tényleg figyelt rám, egy csomó információt megjegyzett rólam, többek között azt, hogy hány fiúval voltam eddig. Vicces. Aztán azt is mondta, hogy egyszer elmehetnék megnézni a zenekari próbájukat.
A bálon, olyan fél egy körül aztán odajött hozzám Max, hogy menjek vele. Azt nem tudta megmondani, hogy hova, csak el. Nemet mondtam. Nem tudom, hogy azért mert haragudtam rá, vagy azért mert túl jó volt Tom társasága. Talán mindkettő. Búcsúzóul aztán még megkérdezte Max, hogy adok e neki egy csókot. Persze, hogy nem!!!
Tommal, Gustavval, Billel, Georg Listinggel, Richarddal, Alexszel és a vörös hajú Schlagival hajnali háromkor mentünk be a városközpontba. A pékséggel szembeni buszmegállóban összefutottunk Maxszal. Ő kísért haza, de a fél órás gyaloglás alatt nem igen beszéltünk. Aztán a házunk előtt elmondtam neki, hogy sajnálom, hogy így alakult.
Nos… Ennyi.
Holnap hétfő. Remélem, hogy nem találkozom Maxszal a suliban!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)